Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-213. A magyar királyi közmunka- és közlekedési minister jelentése a Buda és Pest között a Margit-sziget csúcsánál épitendő híd tárgyában
213. SZÁM. 307 Nem kerülte el a kormány figyelmét azon kedvező körülmény sem, hogy a hidnak ily modorú elhelyezése folytán a város a hid középső oszlopáról a Margit-szigettel, a buda-pesti közönség ezen leginkább kedvelt szórakozási helyével közvetlen szárazoni összeköttetést nyerhet. Mindezek alapján tehát ezen felső hidépitésre határozván magát a kormány, a közlekedési ministerium elkészittette a szükséges feltétfüzeteket s versenyfeltételeket. Azok alapján a pályázatot 1871. év május havában kihirdette, mely szerint a tervek 1871. október hó 1-én voltak a ministeriumhoz benyújtandók. Annak biztosítása czéljából, hogy olyan, a hídépítéssel gyakorlatilag foglalkozó czégek is részt vegyenek a pályázatban, melyek a végrehajtásra nézve hirnevök és hasonló munkákban való gyakorlottságuk állal is teljes biztosítékot és megnyugvást nyújtanak, szükségesnek látta a ministerium a feltételek 4. §-ban kimondani, hogy a legjobbnak itélt pályaterv bemutatójának, ha arra vállalkozni kivan, és a feltételek iránt egyezség jő létre, az építést átadja. Egyszerűen a kitűzött pályadijak elnyerhetése, mint ezt számtalan példa mutatja, a különben is kiviteli munkákkal elhalmozott nagyobb gyárakra nem bir elég ingerrel ily nagyszerű tervek benyújtására, melyeknek előállítási költségeit az elnyerhető pályadijak is ritkán fedezik. Csakis a kivitel esetleges elnyerhetésének reményében szoktak azok ilynemű pályázatokban résztvenni. Hogy az ily gyakorlati kivitelre számitott tervek, melyeknél a kellő szilárdság és tartósság követelményein kivül még a külalakra, főleg a vonalak correctsége által elérendő aestheticai benyomásra is nagy figyelem fordítandó, mennyi időt, és munkát igényelnek, annak szolgáljon bizonyítékául az, hogy a ministerium kénytelen volt az eredetileg október l-re kitűzött határidőt, a több oldalról beérkezett kérelmek folytán, ugyanazon év deczember l-ig meghosszabbítani. Az elért eredmény minden tekintetben fényesnek mondható, a mennyiben a másodszor kitűzött határidőre 43, és utólagosan még 3, az •/. alatt ide csatolt kimutatásban felsorolt 46 terv érkezett be, melyeknek nagy része az első európai czégektől, részletes kiszámítással és költségvetéssel ellátva nyújtatott be. A beérkezett tervek deczember 1-től ugyanazon hónap 24-ig közszemlére tétettek ki a képzőművészeti társulat helyiségében, és egyúttal a pályázati feltételek 4. §-a értelmében a tervek megbirálására hivatott bizottság, a minister elnöklete alatt megalakittatott. Mely is a következő tagokból állott: Doppler Adolf, az Union-bank vezérmérnöke, azelőtt a kir. vasutépitészeti igazgatóság felügyelője, és ugyanott a hidépitési osztály főnöke; Herrich Károly, közi. minist, osztálytanácsos; Hercz Gyula, az alföldi vasút építészeti igazgatója; Hieronymi Károly, közi. ministeri tanácsos; Kherndl Antal, hidépitészeti tanár, a műegyetem kiküldöttje ; Lechner Gyula, közi. ministeri felügyelő ; Metzner Antal, közi. ministeri osztálytanácsos; Preiszner József, a fővárosi közmunkák tanácsának kiküldöttje ; Reitter Ferencz, tiszteletbeli ministeri tanácsos, a fővárosi közmunkák tanácsának műszaki főnöke ; Steindl Imre építész, a képzőművészeti társulat küldöttje ; Stromszky Sándor, az északkeleti vasút főmérnöke, a mérnök-egylet küldöttje ; Tolnay Lajos, vasutépitészeti igazgató ; Wallandt Henrik, közi. ministeri osztálytanácsos. 39*
