Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
212. SZÁM. 301 Az elérni szándékolt főczél, megakadályozni a jégtáblák és torlaszok összehalmozódását, mely a Pest alatti részen képződvén, rendkivüli duzzadást okozott, s a közép-szakaszban lévő alsó rakpartokat nagy kiterjedésben vizzel borította. Mint már fenntebb előtérj ezstettem, e czélból eredetileg a soroksári ágnak felső torkábani elzárása terveztetett, és az összes viztömegnek a promontori főágban kellett volna lefolynia. A soroksári ág elzárása helyének megváltoztatására nézve alább fogok nyilatkozni a második kérdésre adandó feleletemben; itt azonban, a dolgokat átalános szempontból tekintve megjegyzem, miszerint a nagy sugárral húzott szabályozási vonal, mely az uj vámháztól a soroksári ágig terjedő s a legnagyobb vizszin magasságát meghaladó balpartnál, s ennek hasonló magasságú folytatásánál a torkolat zárgátjánál alkalmaztatott, igen kedvező a jégzajlások mozgására — a mennyiben többé be nem mehetvén a másodrendű ágba, — hol a szigetek s kanyarulatok által csakhamar feltartóztattak, utjokat a promontori ág felé folytatandják. Ez utóbbi ág oly mélységgel és szélességgel szabályozandó, hogy kezdetén az egész viz« tömeget befogadhassa, s a jégmeneteknek szabad utat engedjen. E czélból a torkolatánál lévő fenékmagaslatok s nagyszemü kavicsból képződött zátonyok oly mélységre kikotrandók, melyben már mozgékonyabb s a vizerő által elhordható homokréteg van. Azonkivül a tervezett jobbparti töltésvonal felállítása következtében az ily módon állandó határok közé szorított mederben elegendő sebesség s egyenletes vízlefolyás fog létrejönni, mely körülmények a jégzaj megállapodását jövőre akadályozni fogják. A nagy sugárral vont szabályozási vonal és előbb emiitett munkák végrehajtása következtében az uj vámháztól a soroksári ág torkolatának alsó végéig terjedő szakasz tökéletesen hasonló leszen a Pest melletti folyamrész középső szakaszához, hol eddig még sohasem történt jégtolulás. Annak megítélésére, vájjon a szabályozott promontori ág elegendő lesz-e az összes víztömeg lefolyására, a tervezetből következő számadatokat szedtem ki: Ezen ág keresztszelvényének területe 0 felett 6—8 láb vízállásnál a tervelt kotrások foganatba vétele előtt volt 17.507 •' A balparton lévő nagyszemü s kikotrandó kavicsréteg keresztszelvényének területe 3.552 •' Kotrás után a keresztszelvény összes területe tészen 21.059 •' E terület nagyon közel áll ahhoz, mely az 1865-ben közzétett dolgozat D) alatti kimutatásában, mint az egyesült meder keresztszelvénye van kitéve, azaz: 6' vízállásnál » . . 22.108 •' T „ 23.082 Q Feltéve, hogy a számítás és nem közvetlen észlelés alapján meghatározott két terület pontos, a promontori ág keresztszelvényének területe csupán 7 /ioo" a l lenne szűkebb a kellőnél, mi csak néhány hüvelyknyi jelentéktelen duzzadást okozna körülbell egy évig, a mennyi idő kívántatnék t. i. arra, hogy az uj mederbe összeszorított vízfolyás a fenék homokjának egy részét magával ragadja s az Összes lefolyási tömegnek megfelelő keresztszelvényt alakítson. Magas vízállásoknál a promontori ág szélessége s keresztszelvényének területe nagyobb arányban növekedvén, mint Pest városa középső részénél; a promontori ágban egyesitett árvizek feltétlen magassága észrevelietőleg nem duzzadhat fel a promontori ág uj meder kiképződésére szükséges fentebb emiitett rövid időközben. A fentebbi magyarázatok tökéletesen megnyugtathatnak bárkit is ugy a jégzajlás tekintetében, mint a promontori ág kezdetén mutatkozható nagy vizszin duzzadását illetőleg. De hogy minden bizonytalanság megszűnjék, feltétlenül szükséges a promontori ág torkánál íévő tömör kavics-zátonyt kotrás által eltávolítani. Hozzáteszem még, miszerint hasonlóul elengedhetlennek látom, hogy a jobbpart egész hosszában tervelt töltésvonal az uj vámház átellenében eső ponttól a szinte el nem odázható balparti tölte-
