Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

302 212. SZÁM. sekkel szemben a promontori ág torkáig haladéktalanul felépíttessék. És azt hiszem, a töltéseket 0 felett 12' helyett néhány lábbal magasabbra kellene emelni. 2-ik kérdés. A második kérdés tárgyai: az eredeti tervezeten tett vagy javasolt mádositások. E kérdés három részre oszlik: a) A Margitszigetet övedző ágak egyenlő szélessége. Az uj-pesti kikötő és a Margitsziget alsó csúcsa közti rész szabályozásának eredeti tervezetével foglalkozván, kimondottam, hogy a sziget feletti rész szabályozása mindenesetre elmulaszthatlan, és, hogy a Margitszigetet környező két ág közti vizmegosztás függ az egyes ágaknak adandó széleségtől s a sziget felső csúcsán alkalmazandó osztómű szerkezetétől. A megosztás tetszés szerint történhetik, akár az eredeti terv szerint a jobb ágba 3

/

5 a balágba 2

/

5 részt, akár a módositás szerint mindegyiknek egyforma mennyiséget adva, a kérdés az, a két megoldás közül melyik előnyösebb. Nyomatékosabb okok szólnak az egyenlő megosztás mellett. Először is ujabb mérések alapján kiderült, hogy mindkét ág vízmennyisége tényleg majdaem egyenlő ; czélszerü lesz fentartani az egyenlőséget, mely a helyett, hogy a budai ág megszélesitése által e városnak kedvezne, egyik vizi útnak sem nyújt túlsúlyt. A budai ágnak eredetileg tervezett nagyobb szélessége oly indokokra van alapitva, melyek nem bírnak valódi értékkel, miután a gyakorlat által nem szentesitett elméletből vezettettek le. Azt remélték, • hogy a jobboldali ágnak tömegesebb folyást adva, mint a baloldalinak, a két folyás eredője a sziget alatt a lánczhid közepe felé irányuland. De a Duna e részében sokkal gyengébb a sebesség, semhogy a jobboldali folyást a baloldalit nagyobb mérvben eltéríthetné. Különben is a vizi ut nem foglal el nagy szélességet, mint a sebes folyókban, s nem bir semmi határozott érdekkel, jobban vagy kevésbbé távozik-e el a hid közepétől. Jelenleg a sebesség és viztömeg összefüggésben vannak a partok irányával s a meder szélességével, hogy a lánczhidnál lévő keresztszelvények eléggé rendes, s hogy a mélység a rakpartok közti egész szélességben elegendő a hajózásra. Ez oly helyzet, melyet fena kell tartani, nem pedig megváltoztatására törekedni. A két ág egyenlő szélessége mellett a pesti ág balparti töltésvonalának felállítási költsége tetemesen csekélyebb leend, mivel vonala jobban összeegyezik a keresztszelvény felhasználandó részének alakjával, és iránya átalában kisebb mélységekben esik. Ugy látszik, a budai ág kotrási költségei is kevesebbre fognak rúgni. Végre a két ág egyenlő szélessége folytán a Margitsziget alsó csúcsánál tervelt hid két felének is egyenlő szélesség adható, és ez elrendezés mind szerkezetére, mind kinézése sokkal kielégítőbb lesz ezen emlékszerü műnek, mely egyik nevezetes disze; egyszersmind felette szükséges közlekedési útja leend a fővárosnak. Tehát azon javaslat, hogy a Margitsziget melletti két ágnak egyenlő szélesség adassék, kitűnő módosítása az eredeti tervezetnek. b) Módosítása a tábori kórház öblén alóli vonalnak. A soroksári ág torkát elzáró eredeti töltésvonal megváltoztatásának czélja a görbületi sugarak kisebbítése volt, hogy ennek folytán a szabályzott meder a promontori ág kezdetén jobban őszszeegyezzék az ezen ágban lévő s a keresztszelvényekből látható mélységekkel. Ezáltal az ág bal-