Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

'• 212. SZÁM. 293 Szintén a tapasztalás tanítja, hogy oly folyamszabályozási műveket, melyeket más okokból nem szükséges azonnal egész magasságukban létesíteni, — legczélszerübb fokozatosan és nem mindjárt egész tervezett magasságukban végrehajtani. — Ezáltal időt engedünk a folyamnak, hogy medrét kiképezhesse, mely munkájában azt kotrások által folytonosan támogatván, sem magukat a szabályozási műveket, sem pedig a fölebb és alább fekvő folyamrészeket nem veszélyeztetjük. A Sz.-Gellérthegy alatt lévő jobboldali párhuzammű építésénél tehát tanácsolnám, hogy egyelőre — erélyesen folytatott mederkotrás mellett — csupán a 0 feletti 4 láb magasságig tervezett kőhányás létesíttessék, s a magasabb töltés csak később, midőn a folyam keresztszelvénye már megfelelőleg kiképződött, állittassék fel. Czélszerünek látszik a 9-ik kérdést itt tárgyalni, miután az ugyanazon folyamrészszel foglalkozik, melyről eddig volt szó. 5. Kérdés. Beménylhető-e, hogy az e czélból javasolt építmények által a folyót kényszeríteni lehessen, hogy az ó-budai duna-ágat főággá képezze ki, hogy a Margitszigeten alól a láncshid közepe felé irányuljon? Az előttem fekvő tervezetekből ítélve, nem hiszem, hogy csak némi biztossággal is lehessen állítani, hogy a javasolt építmények kivitele után az ó-budai ág főággá átalakulna, és a folyam sodra a lánczhid közepe felé irányuljon. Itt egyszerűen kinyilatkoztatom e véleményemet, s e tárgyra az összes kérdésekre való válasz után fogok visszatérni. 6. Kérdés. Elérhető-e azon czél, hogy a víz sebje — mely jelenleg a budai partnál van — a folyó közepére tereitessék akkor is, ha a Margitszigetet képező két ágnak egyenlő szélesség adatik? Meggyőződésem szerint e czélt — ha egyátalában elérhető — egyenlő szélességű dunaágak mellett is elérhetni. 7. Kérdés. Lehet-e a folyamnak Margitsziget felett és mellett eső részét oly módon szabályozni, hogy a szigetet képező két ág hajozhatása örökre biztosítottnak tekintethessék? A Duna Pestnél már oly hatalmas, hogy jelenleg a Margit-szigetet környező mindkét ág tökéletesen hajózhatónak tekinthető; kétségtelen tehát, hogy mindkét ágnak, ha nem is egészen egyenlő, ,de tökéletesen hajózható karban tartása jövőben is nemcsak lehetséges, hanem a folyamra való némi figyelem mellett biztosan kivihető lesz. 8. Kérdés. Feltehető-e előlegesen, hogy a Margitszigetet képező két ág tökéletes hajózható állapotban tartása eshetőleg nagyobb mérvű kotrási munkákat igényélend, ha mindkét ágnak egyenlő szélesség adatik? Nem hiszem, hogy mindkét ágnak egyenlő szélességben tartása folytán több kotrás fog megkívántatni. Miután a Margit-sziget melletti folyam-ágak iránti kérdésekre röviden megfeleltem, bátorkodom azon szabályozási munkákról is, — melyek ezen ágakban és a szigeten szükségeltetni fognának —• néhány szóval nézeteimet előterjeszteni.