Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.

Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról

294 212. SZÁM. Az osztatlan Duna-folyam szélessége Pest tájékán 200 ölre állapíttatván meg, határozottan czélszerünek tűnik föl, hogy a két ágnak összesen 250 öl szélesség adassék. Minthogy azonban a pesti part előtt lévő baloldali ág már igen jó szelvényekben van kiképezve, s minthogy nem szándékoltathatik a hajózást a pesti parttól elterelni, mert az egész kereskedelem máris e városban öszszpontosul: ennélfogva azt indítványozom, hogy a már kőhányással megerősített Margit-sziget körülbelüli mostani állapotában meghagyassák, s a baloldali szabályozási vonal ettől 125 ölnyire párhuzamosan vezettessék. Ez által a baloldali partmű épitése tetemesen megkönynyebbittetik, s a balpart előtt már meglévő mélységek nagyobb része fentartatik a folyam számára. Szintúgy ajánlanám, hogy a budai oldalon lévő ág 125 ölnyi szélességre vitessék, olyformán, hogy a budai part előtt jelenleg létező mélységek, a mennyire ez a folyam szabályozásával összeegyeztethető, fentartassanak. A folyam sodra a budai részen ez esetben a mostani homorulatban megmaradna, és, minthogy ezen irányt egy ideig az osztatlan folyamban is megtartaná, oda hatna, hogy az összes vizáram a pesti parthoz valamivel közelebbre vezettetnék, mint most. A budai ág szabályozásánál azonban a folyamot kotrások által hathatósan segitni kellend, minthogy a meglévő mélységek leggondosabb megtartása mellett is, a szelvénynek egy része mégis be lesz építendő, tehát ép annyit, s ha lehet, még többet kellene kotrások által pótolni. A Margit-sziget feletti részszel ugy bánnék el, hogy a viz sodra lehetőleg a sziget közepére irányuljon. E czélból az osztatlan folyam párhuzamos műveit lehetőleg egyarányosan csatoltatnám a Dunának az ágakban levő jobb- és balpartjának párhuzam-műveihez. Legfontosabb pont azonban a Margit-sziget felső csúcsának alakítása; módunkban állván némileg az e helyen való építkezések eszközével az egyik vagy másik ágba több vagy kevesebb vizet bocsátani. Ha a munkák végrehajtása reám bízatnék, akkor fentartanám magamnak, hogy a sziget csúcsát a többi szabályozási munkák bevégezte után, a felmerülendett szükséghez képest alakítsam, olyformán, hogy a messzire előszökellő csúcsot vagy az egyik, vagy a másik ág felé hajlítanám, s így a szelvényt kellően szélesbiteném vagy szűkíteném. E mellett azonban a választó-művet egyik ág felé sem vezetném éles szögben, sem fején meredek lejtékkel el nem látnám: hanem szelíden görbülő kanyarulatban vezetném, igen lapos lejtékkel látnám el, s még mélyen a viz alatt is a folyó fenekéig szelíd eséssel folytatnám. A mellékelt áttekintési tervekben a Margit-sziget mellett és fölött néhány veres színnel pontozott vonalat jelöltem ki. E vonalok épen nem tekintendők valami tervezetnek, s nem is igényelnek bármi pontosságot, hanem csak annak ábrázolására vannak szánva, hogy átalában milyennek képzelem a mélység-mérések adatainak tanulmányozása folytán a folyam e részének szabályozását. Ajánlanám, hogy mind e művek csak igen lassan és a szükséghez mérten létesíttessenek; nevezetesen, hogy a szabályozási töltések magasabb részei csak akkor rakassanak a kőhányásokra, mikor már a kis viz szelvénye természetes utón s kotrások által támogattatva, kiképezte magát. Minthogy a Margit-sziget hídjának rövid idő múlván eszközlendő felépítése szükségessé teszi, hogy a szabályozási munkák egy része rögtön megkezdessék, ajánlanám, hogy az épités legelőbb a híd környékén vétessék foganatba s a hidhely alatti és fölötti szabályozási művek alacsonyabb részei oly pontig folytassanak, hol könnyen csalatkozhatnak a meglévő parthoz. Átalában véve jó lesz a folyam-meder elmetszett részeit a szabályozási műtől a part felé vezetendő alacsony töltések által szétosztani, minthogy ezáltal részint a feliszapoltatás mozdíttatik elő, részint pedig a szabályozási mű átszakitása, ha nem is egészen lehetetlenné, de ártalmatlanná tétetik. /