Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
282 212. SZÁM. A vállalkozó csak a folyó évi augustus hó végéig elkészitett munkáért fizettetett ki eddig, s a végleges átvételig biztositékul visszatartott 3°/ 0 levonásával kapott: 1872. márczius 17-én kelt 3489. sz. utalvány folytán ... 68,820 frt. 1872. augustus 13-kán kelt 13,476 sz. utalvány folytán 286,000 frt. 1872. október 17-kén kelt 17,581. sz. utalvány folytán 476 500 frt. Összesen: 831,320 frt. September, október és november hónapok folytán már részint elkészitett, részint elkészitendő munkálatokért megközelitőleg kifizetendő lesz még 210.000 frt. Mindösszesen 1,041.320 frt. A fennebb részletezett munkák folyama alatt aggodalom merült föl a közönség körében, hogy az eddig végrehajtott szabályozási munkák mostani bevégzetlen állapotukban a fővárosoknak helyzetét az árvizekkel szemben kedvezőtlenekké, roszakká tették. Ezen aggodalom azonban csakis a körülmények és az árvizeket előidéző okok nem helyes ismeretéből eredt. Kétségtelen, átalánosan elismert igazság ugyan is az, hogy Buda-Pest csak akkor öntetik el, ha Pesten alul jégdugulások a folyam mödrét elzárják, a folyamban egy keresztgátot képeznek és ezáltal a folyam vizeit természetellenes magasságra duzzasztják. Miután pedig ilyen jégdugulások sehol elő nem fordulnak, hol a folyam vize egy ágban egyesítve van és a meder elegendő vizmélységgel bir: a Buda-Pest elöntését okozó jégdugulásoknak sincsen más oka, mint a folyamnak a Csepelsziget által eszközölt kétfelé szakadása és a viznek azon ponton elégtelen mélysége. Az eddig végrehajtott munkák által azonban ezen két bajon legnagyobb részben segitve van; a soroksári Dunaág elzárása által, ugyanis a folyam vize egy mederben van egyesitve, a meder mélysége pedig növesztetett. A meder-mélység kitételben ugyanis két különböző mennyiség fogalma rejlik; egyik a meder-fenéknek valamely állandó, pl. a változatlan viz mércze 0 pontján alóli mélysége; a másik a mederfenéknek a vizszin alatti mélysége, mely utóbbi természetesen nagyobb-kisebb lehet a nélkül, hogy a meder-fenék niveauja változnék; már pedig jégtorlódásokról levén szó, meder-mélység alatt mást nem érthetünk, mint a meder-fenéknek a vizszintől mért mélységét; azon mélység pedig nagyobbittatott, mert mindaddig, mig a promontori Dunaágban folyamatban levő kotrások végre nem hajtatnak, a kis- és középvizek magassága a korábbiaknál nagyobb lesz; s nagyobb lesz ennélfogva a promontori ág vízmélysége. Vájjon a viz mélységének ezen gyarapítása elégséges-e a veszélylyel járó minden jégtorlás lehetségének megszüntetésére, — az iránt a vélemények szétágazhatnak; de azt tagadni nem lehet, hogy a soroksári Dunaág elrekesztésének puszta ténye által, azaz eltekintve a folyam-medernek minden mélyítésétől, a fővárosok helyzete a jégárral szemben igen hathatósan megjavíttatott. Áttérve azon módosítások felsorolására, melyeknek szüksége a munka folyama alatt merült fel, meg kell említenem mindenekelőtt, hogy ezek egyike sem változtatja lényegében az eredetileg elfogadott szabályozási alapelvet és rendszert, hanem csakis a partvonalak némi eltolására és egyes szerkezeti részletekre vonatkozik. A módosítások továbbá, vagy gazdálkodási szempontból tétettek, vagy azért, mert a részletes tanulmányozások azt mutatták ki, hogy az eredetileg tervezett szerkezeteket czélszerü módosítások által tökéletesíteni lehetett. Első ilynemű módosítás az, hogy a Margit-sziget mellett levő két ág, melyek közül az eredeti terv szerint a budai 150, mig ellenben a pesti 100 öl szélesre volt tervezve, a mostani megállapodások szerint egyenlő szélességűvé, vagyis mindenik 125 öl szélessé lesz teendő.
