Képviselőházi irományok, 1872. III. kötet • 153-225. sz.
Irományszámok - 1872-212. A közmunka és közlekedési ministernek a képviselőházhoz benyujtott jelentése, a budapesti Duna-rész szabályozásának előhaladásáról
212. SZÁM. 283 Ezen változtatás elhatározásában a ministeriumot a következő indokok vezérelték: Az 1836-ban eszközölt vizemésztési mérések szerint akkor, vagyis ezelőtt 30 évvel a két ágban lefolyó vízmennyiség egyenlő volt. Most 1871-ben eszközölt mérések újra kimutatták, hogy a két ágban lefolyó vízmennyiség ma is egyenlő egymással. Ezen körülmény a folyóknak két ágra szakadásánál ritkán szokott előfordulni, a mennyiben rendesen az egyik ág a másiknak rovására szokott növekedni, mindaddig, míg a gyengébb ág egészen eliszapoltatik. — Miután pedig a Margit-sziget melletti két ág ily huzamos időn át ugyanazon viszonylagos vízfogyasztással bír, ebből következtethető, hogy mélyen, a folyam egész rendszerében fekvő okok idézik elő ezen állapotot, melyet megbolygatni annál kevésbbé tanácsos, mert ha sikerülne a szabályozás, illetőleg a budai ágnak szélesebbé tétele által azt elérni, hogy a budai ág nagyobb vízmennyiséget fogyaszszon, ennek következése a folyamnak azon fennemlitett törekvése volna, a budai ágat még tovább nagyítani, és a pestit ennek megfelelőg csökkenteni, mi azonban épen nem kívánatos, mert a pesti ág ezáltal legalább idővel megszűnik hajózható lenni, vagy a hajózás csak mesterséges utón, pl. kotrások által volna föntartható. Midőn az eredeti tervben a budai ág nagyobb szélességben javasoltatott megállapittatni: ez azon szándékból történt, hogy ez által a Margit-szigeten alól a viz sodra, mely most Budához van közelebb, a pesti part felé nyomassák ;< kérdésesnek mondható azonban, vájjon a budai ágnak szélesebbé tétele által ezen czél el fogna-e éretni? S ha valóban el is éretnék, ennek még kérdéses előnyei fölérnének-e azon bizonyos hátrányokkal, melyeket a pesti ágnak eliszapolása okozna. E módosítás még azon előnyt is nyújtja, hogy ezáltal a párhuzam-művek, különösen a pestiek azon nagy mélységbűi, melybe az eredeti terv szerint építtetnének, csekélyebb helyekre tétetnek át, és ennélfogva felépítésük könnyebb s kevesebb költséggel jár, fennállásuk pedig biztosabb leend, mert nem foglalják el a vízfolyás elől a meder mélyebb helyeit. Nem téveszthetők szemelől még azon veszélyek sem, melyekre különösen Lalanne franczia építészeti felügyelő figyelmeztetett, s melyek azon esetben állnának elő, ha a viz mostani sodra, mely az eredeti tervezet szerint a párhuzamos töltés és a jelenlegi part közé esnék, valamely rohamos nagy árvíz alkalmával a párhuzam-műveket megrontaná és a partot s a párhuzam-műveket megkerülvén, hátulról támadná meg, s ezáltal számtalan bonyodalmakat okozna. A tábori kórház alatti vonal szintén meg lőn változtatva akként, hogy a viz medre a budai parthoz közelebb tétetett. Ezen változtatásnak egyedüli czélja, a budai parthuzam-műveknek, a nagy mélységekből csekélyebb helyekre áttétele s ezáltal nemcsak tetemes költségek megtakarítása, hanem az, építmények nagyobb biztonsága. Az eredeti terv szerint a leendő budai partot képező párhuzammű a meder legmélyebb vonalán lett volna építendő, s a viz utjául oly mederrész jelöltetett ki, melynek fenekét a legtöbb helyen kis vizszin felett álló porondok képezik. E porondok 4—5 láb mélységre oly nagyszemű kavicsokból állanak, melyeket maga a viz ereje nem képes eltávolítani; a folyam medrét tehát felette költséges és sok időt igénylő kotrások által kellett volna előállítani; s mig ez befejezve nem lenne, addig vagy nem építtethetnének fel a jobbparti párhuzamművek, vagy el kellene tűrni a vizszin nagymérvű felduzzadását, a mi magukra a párhuzammüvekre is veszélyes lenne. A megváltoztatott partvonalak közt nyitva marad a meder mélyebb része s mégis van szükség medernyerés tekintetéből kotrásokra; csakhogy e kotrások kisebb mérvűek levén, csekélyebb költséget okoznak, a mennyiben a kikotrandó anyagnak majdnem egész tömeg a párhuzammüvek előállítására használtatik fel. A leendő partvonalaknak Buda felé áttolása következtében azon iv sugara, mely a tábori kórháznál a felső és alsó szabályozási vonalakat egymással összeköti, az eredetileg tervezett körív sugaránál valamivel kisebb, de a különbség az ujabban megállapított, s eredetileg tervelt körivek gör36*
