Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről

82 107. SZÁM. A tanári és tanítói állomásokért pályázók minősitvényeinek megbirálására pedig sokkal alkalmasabb egy kisebb a képzettség magasb fokán álló testület, mint a 400 főből álló bizottság, melynek jobb meggyőződése gyakran a tömeg félrevezetésének áldozatául esik. Különben e fejezetnél megemlítendő, mikép ennek szövegezését eképen maga a fővárosi enquéte-bizottság egyhangúlag javaslotta. Végre a törvényjavaslat 87. §-ára nézve meg kell jegyezni, mikép a törvény G8. §-a, mely szerint a tisztújító szék tartamára a főispán jegyzőt és tiszti ügyészt helyettesit, a fővárosi tisztválasztásnál mellőzendőnek, és e helyett a törvényjavaslat ezen szakasza felveendőnek tartatott, mely először a törvény azon kívánalmának, hogy a törvényhatóság a legszükségesebb közegeket egy perczig se nélkülözze, megfelel, másodszor pedig azon tapasztalt visszásságnak szegi útját: hogy tisztújítás megkezdésével a választás alá eső állomásokon lévő tisztviselők lemondásaikat beadván, magukat mindaddig, mig ezen állomások újra be nem töltetnek, a hivatalos teendők további ellátásától is fölmentetteknek tekintik, mi által a közszolgálat érdeke nagy hátramaradást szenved. A vegyes és átmeneti intézkedéseket tartalmazó VIII. fejezet első három szakasza szükséges folyamányai annak, hogy a főváros területe nagyobbodik, a törvény azon intézkedései tehát, melyek eddig csak Buda-Pestre szólottak, kell, hogy az egész fővárosi területre érvényeseknek mondassanak. A javaslat 92., 93., 94., 95. §§-ai pedig azon átmeneti intézkedéseket sorolják elő, melyek a fővárosi bizottságnak ezen törvény értelmében megalakulására mulhatlanul szükségesek, és mint ilyenek .bővebb indokolásra nem szorulnak. Az utolsó szakaszok közül a 96. és 97. a fővároshoz csatolandó Ó-Buda mezőváros kebelében volt földesúri kötelékből fennmaradt viszonyok rendezéséről szól. Ó-Budának a fővárosokkal czélba vett egyesítésének egyik mellőzhetlen föltétele, hogy annak birtoklási, közös haszonélvezeti s közjavadalmi viszonyai a fővárosok e nemű viszonyaival előzőleg egyenlőkké tétessenek, és az alakítandó fővárosi törvényhatóság mindenkép egyenlően rendezett, vagy minden akadály nélkül rendezhető állapotokkal álljon szemközt. Mivel pedig Ó-Budán az előbbi úrbéri telkek után a közlegelőből járó rész még kihasitva nincsen, hanem ez a község és államkincstár, mint volt földesúr, közös, de meg nem határozott arányú tulajdonát képezi; mivel továbbá a királyi kisebb haszonvételek Ó-Budán, jelesül az italmérés, vásárjavadalmi és malomjog, jelenleg is az államkincstár, mint volt földesúr tulajdonát képezik: Ó-Budát tehát ily állapotban a fővárosokkal összecsatolni nem lehet a nélkül, hogy a törvényhatóság jogai és hatásköre csorbulást ne szenvednének, ez oknál vétetett föl a vegyes intézkedések fejezetébe a 96. §., mely ezen viszonyok rendezését, és a fővárosiakkal ugyanazonosítását czélozza. A 97. §. a közlegelőnek elkülönítését, ha a barátságos egyezkedés nem sikerülne, választott bíróság ítélete által rendeli eldöntetni, azon oknál fogva, mert a rendes pernek hosszabb időig tartható lefolyásától a főváros teljes megalakulását függővé tenni nem szükséges, de nem is tanácsos. Az utolsóelőtti §. a főváros területéhez csatolandó Margitszigetnek bizonyos feltételekhez kötött községi adómentességét, valamint az e szigeten, mint magánbirtokon gyakorolt királyi kisebb haszonvételek érintetlen hagyását mondja ki. Köztudomású dolog, hogy József főherczeg, ő császári királyi Fensége, a Margitsziget tulajdonosa, e szigetet nagy pénzáldozattal Buda-Pestnek oly közmulató helyévé alakította át, minővel kevés város dicsekedhetik. Tudva levő dolog az is, hogy e sziget jövedelme nincs arányban annak értékével és a költséggel, mely annak szépítésére fordíttatott. De mindezekhez azon körülmény járul, hogy valamint a fővárosok eddig sem vettek részt a sziget semmi néven nevezendő költségeiben, mert a partvédmüvek, az utak fentartása, a kövezés, világítás.