Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-108. Törvényjavaslat, a telepitvényekről
107—108. SZÁM. 83 vízvezeték stb. nem városok, hanem a tulajdonos költségén jöttek létre: ugy a sziget helyrajzi fekvésénél fogva mindaddig, míg jelen állapotában marad, ezután sem fog a fővárosnak ilynemű költségeket okozni. Minélfogva a Margitszigetnek városi pótlékkal megadóztatása mindaddig, mig e sziget jelen állapotában t. i. a főváros közmulató helye marad, minden jogos alapot nélkülöz. Megváltozik azonban a viszony, ha a sziget felosztva egyes parczellákban megszerzés utján, mások tulajdonába megyén át, ezeknek a város többi lakóihoz hasonló megadóztatása annyival is inkább rendén leend, mert mihelyt a szigeten egész házsorok és utczák keletkeznek, a városnak mindazon költségei előállandnak, melyeket ez más lakott városrészekben viselni kénytelen. A szigeten gyakorolt kir. kisebb haszonvételek ennek egész birtoklásával együtt járván, oly magán-tulajdont képeznek, melyhez a nélkül, hogy azok a tulajdonos beleegyezésével megváltatnának, nyúlni nem lehet. A sziget tehát a kir. kisebb haszonvételek dolgában oly viszonyba jő a fővárossal, mint a szabad kir. városok területén létező más curiák; csak hogy a szigeten az egyesítés előtt létezett állapot érintetlenül kell, hogy hagyassák, — mert a sziget most válik a főváros alkatrészévé, a magánjogi viszonyok tehát az egyesités által változást nem szenvedhetnek. Tóth Vilmos, s. k. 108. szám. Törvényjavaslat a telepitvényekröl. i. §. ' Azon majorsági birtokterületek, melyeket a föld tulajdonosa, betelepítés czéljából, egyeseknek vagy többeknek, évi szolgálmányok fejében, szerződés mellett haszonvételre engedett át, s a melyeken ennek folytán e törvény életbeléptetése előtt községek keletkeztek : mint az úrbéri és ezzel rokon viszonyoktól eltérő természetűek, következő intézkedés alá esnek: 2. §. Ha a telepitvényi földek határozatlan vagy örök időre, esetleg a férfi-ág kihaltáig szóló szerződés mellett engedtettek át a telepitvényesek használatába; vagy ha a szerződés határozott időre köttetett ugyan, de ezen határidő 1848. évi január 1-éig lefolyt anélkül, hogy azóta a szerződés határozott időre újból megköttetett volna: a telepitvényi összes (bel- és kül-) birtok, a rajta fekvő szolgálmányok megváltása mellett, a telepitvényes tulajdonává válik. A váltságtőkét az ivi tartozás értékének húszszoros összege képezi. 3. §. ' Az évi tartozás a következő elvek szerint számíttatik ki és állapittatik meg: 11*
