Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről

78 107. SZÁM. b) hogy a fővárost képezendő alkatrészek viszonyainak és a hatósági élet követelményeinek megfelelőleg szerkesztessék. Biztositani egyrészt a közteherviselés elve alapján a bizottság fele részének megalakítására, azoknak a törvény által már jogosultnak elismert befolyását, kik az állam szükségletei fedezéséhez legnagyobb részben járulnak, de biztositani egyúttal a munkálkodási képesség és a közügy iránti érdekeltség számára a működhetés szabadságát, a fővárosi bizottság egész körében: ezeket tűzte ki magának a kormány feladatául a törvényjavaslat e szakaszánál. És e nézpontok voltak az előterjesztett, különjavaslatok megbirálásánál is irányadók. Az ezen törvényjavaslat 15. §-ában megszabott választási módozat szerint a bizottság tagjainak egyik felét a legtöbb államadót fizetők közül, a fizetett adó mérvéhez képest megállapítandó sorrendben összeirt egyezer kétszáz választó választja együtt, és a maga kebeléből. A bizottsági tagok másik felét pedig választókerületenként az országgyűlési képviselőválasztásra képesített többi polgárok választják. A fentemiitett 1200 választó a főváros egyetemes adóösszeirási lajstromában körülbelül a 300 forintnál többet adózok közt foglal helyet. Mivel pedig a törvényhatósági activ és passiv választási képesség fő- és általános kellékéül törvény által az országgyűlési képviselő választási jogosultság lőn kimondva, mi a fővárosban is föltétlenül érvényes: kell, hogy legyen, mivel továbbá ezen törvényjavaslat szerint a bizottság fele része szintén választókerületenkint választatik, ez oknál fogva szükségesnek tartatott, hogy az 1870. XLIL törvényczikk 26. §-ának rendelkezése itt is megtartassák. A II. fejezet többi szakaszai, melyek az igazoló, összeíró és szavazatszedő választmányokról és az egész választási eljárásról szólnak — csak annyiban igényelnek indokolást, amennyiben az összes választási eljárást bővebben részletezik, mint a sokszor idézett 1870. XLIL törvényczikk. Máskülönben mind e szakaszokban a törvény alaprendelkezéseitől lényeges eltérés nincsen. Az egész választási eljárás részletezése, és az időről időre megszabott teendők elősorolása a fővárosi enquéte-bizottság összhangzó véleménye alapján a miatt ismertetett szükségesnek, mert a fővárosban a foglalkozások különfélesége és az illetők tartózkodási helyeinek gyakoriabb változása miatt a választók névjegyzékének pontos összeállítása és nyilvántartása sokkal több nehézségekkel van összekötve, mint bárhol másutt; mert továbbá a választók sehol nincsenek oly nagy számmal egyszerre együtt, mint itt, a meghatározott időben valamennyi választókerületben egyszerre végbemenendő választások rendes lefolyását tehát szabatos és összehangzó intézkedések által kell biztosítani. Végre meg kell jegyezni, mikép a fővárosi törvényhatóság teendőinek sokasága, s e miatt a közgyűlések gyakori tartása mulhatlanul szükségessé teszi, hogy a bizottsági tagok száma, kiknek nagy része a közgyűléseken 'mindenkor amúgy sincs jelen, folyvást kiegészítve tartassék. Ez oknál fogva rendeltetett a törvényjavaslat 32. §-ában minden öt bizottsági tag után egy póttag választása, mely eltérés az 1870. XLIL törvényczikk 29. §-ától már a törvényjavaslat idézett szakaszában, de azzal is indokoltatik, hogy a választó tömegek gyakori összehívása, a fővárosban többnemü okoknál fogva mellőzendőnek tartatott. A törvényjavaslat III. fejezetét illetőleg, mely a közgyűlésekről szól, következők jegyeztetnek meg. E törvényjavaslat 45. §-ában azon intézkedés, hogy a közgyűlési ügyek tárgyalását a tanács készítse, — és azokat a közgyűlésen a tanács terjeszsze elő, a fővárosi törvényhatóság gyors és szabatos működhetésének nélkülözhetlen föltétele. Ugyanazonos az intézkedés az 1870. XLIL törvény*czikk 44. §-ával, mely a vármegyékben, székekben stb. a közgyűlési tárgyak előkészítésével, az alispán elnöklete alatt állandó választmányt biz meg.