Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről

107. SZÁM. 79 Ezzel kezdetüket veszik azon részletes intézkedések, melyek a fővárosi közigazgatás czélszerü berendezése czéljából, törvény által meghatározandóknak tartattak, törvény által a miatt, mert mig az 1870. XLIT. törvényczikk 64. §-a törvényhatósági joggal felruházott többi városok belügyeik ellátása 8 önkormányzati joguk gyakorlása iránti szervezkedést, az illető város szabályrendeleteinek tartja fenn, ugyanazon törvény 1. §-a Buda és Pest városok beligazgatási szervezéséről külön törvény utján kivan gondoskodtatni. ennélfogva szükségesnek tartatott, ezen beligazgatási szervezésnek, a szorosan vett közigazgatási teendőkre vonatkozó részét, az alább következő szakaszokban tüzetesb rendelkezések tárgyává tenni, annyival is inkább, mert fölötte kivánatos, hogy oly törvény alkottassék a főváros számára, melynek alapján ugyanaz törvényhatósági egész működését azonnal megkezdhesse, mi azonban egy hamar nem történhetnék meg, ha a belső szervezet a törvény 64. §-ában elősorolt valamennyi ágainak berendezése iránt előbb a három város küldöttei, azután a közgyűlések tanácskozni, azután a külön alkotandó szabályrendeleteket a belügyminister jóváhagyása alá terjeszteni s ezt bevárni kénytelen volnának, hogy mindezek után egy ujabb közgyűlés a szervezet tényleges életbeléptetéséhez láthasson. Annak kikötése, (46. §.) hogy az önkormányzat körébe tartozó fontosabb kérdések, jelesül uj adók behozatala, létezők felemelése, vagy megszüntetése 10.000 frtnyi értéket meghaladó elidegenítés és köcsön felvétele iránti elhatározásoknál a bizottsági tagok egy negyedrésze, tehát, 100 tag legyen jelen, és e határozatok a jelenlévők két harmadának szótöbbségével hozassanak, egyrészt a községi törvény hasonló rendelkezése alapján, másrészt pedig a főváros pénzügyi érdekeinek minden rögtönzések következményeitől megóvhatása czéljából vétetett föl. Az ezek után következő szakasz, mely a városi ügyek főbb ágazatai körében a bizottság kebeléből alakitandó külön szakbizottmányokról rendelkezik, röviden indokolja e szakbizottmányok szükségességét és megszabja ezek hatáskörét. Ezeknek a törvények felvétele mellett az 1848. XXIII. törvényczikk 28. §-ának hasonnemü rendelkezése, de különösen a közérdek azon követelménye szól, hogy a sokfelé elágazó fővárosi összes ügykezelés szabatossága és czélszerü ellátása minden időre biztosittassék, mi csak a szakbizottmányok eddig is üdvösnek bizonyult előzetes és kötelességszerű közreműködése által érhető el. Nehogy azonban ezen intézkedés a törvényhatósági jogok bárminemű usurpatiójára vezessen, szükséges volt kijelenteni, hogy a szakbizottmányok: a) csak véleményező hatáskörrel birnak; b) hogy jelentéseiket a közgyűléshez a tanács terjeszti elő, mely utóbbi intézkedés a már fentemiitett 45. §. természetszerű folyamánya. A törvényjavaslat IV. fejezetében az 1870. évi XLII. törvényczikktől annyiban történt eltérés, a mennyiben először a végrehajtó hatalom képviselője a fővárosi törvényhatóságnál nem főispánnak, hanem főpolgármesternek neveztetik, másodszor pedig a főpolgármesteri állomásra a közgyűlés három egyént jelöl ki, és ezek közül nevezi ki ő Felsége, a belügyminister ellenjegyzése mellett, a főpolgármestert. A múlt országgyűlés központi bizottsága részéről megállapított ezen módosítást a kormány annyival is inkább elfogadandónak tartotta, mivel a fővárosok kebelében ez irányban nyilvánított óhajtásnak, a mennyiben ez által a törvényben kimondott elv lényegében fentartatik, a maga részéről is. eleget kivánt tenni. Különben az 1870. évi XLII. törvényczikk IV. fejezete ide vonatkozó többi rendelkezései változatlanul vétettek át, csupán a polgármester hatásköre toldatott meg a törvényjavaslat 51-ik §-ban foglalt a) b) c) pontokkal, melyek közül az a) pont azon oknál fogva vétetett fel, mert az 1870. XVI. törvényczikkben azon közegről, mely a karhatalom elrendelésére a városokban hivatva van említés nincs, a fővárosban pedig a karhatalom igénybevételének esetei gyakrabban fordulnak elő, mint másutt;