Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.

Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről

74 107. SZÁM. van szó, és midőn nincs ok vagy legyőzhetlen akadály, mely e két területnek a fővárossal egyesítését ellenezné, azoknak a fővárosi közigazgatás keretén kivülhagyása ellenben a gyakorlati életben számos nehézségeket szülne, ezen két területnek a fővárosival összesítése elfogadhatónak ismertetett. Midiin azonban a kormány a főváros ekéuti alakítása eszméjét felkí)rolandónak vélte, egy úttal fontolóra vette az érveket, melyek a közkormányzat és közérdek szempontjából nevezett városoknak egy fővárossá alakítása mellett szólanak. A magyar államnak oly központra van szüksége, mely a magyar állam érdekeinek valóságos gyülhelye, ezeknek legfőbb támasza, és előmozdítója legyen, mely a magyar államiság eszméjét méltóan képviselje és a nemzeti fejlődés érdekében úgy szellemileg, mint anyagilag a részekre hathatós befolyást gyakoroljon. A központ egy hatalmas, alkatrészeiben egységesen szervezett főváros, mely a nemzet szellemi és anyagi fejlődésének leghathatósabb eszközeit folytonosan gyűjtögetve, helyhatósági intézményeinek, lehető legczélszerübb berendezése és kezelése által egyúttal a jó rend, a valódi műveltség és társadalmi magasb élvek kellemes gyülhelyévé váljék. Az állam érdekeinek hathatós előmozdítása, a helyhatósági intézmények czélszerü berendezése ős kezelése a fővárosban nem képzelhető a nélkül, hogy a közigazgatás, mely egyrészt az állam fenntartására, és erősbitésére szükséges eszközöket szolgáltatja, másrészt pedig a lakosság jólétéről, kényelméről és jogosult igényeinek kielégítéséről kell, hogy gondoskodjék, egységesen és összhangzó működésre képesen ne szerveztessék. A törvényhatósági összes működés és végrehajtás egységes berendezése, és ez utóbbinak minden irányban biztosítása, a központban annyival inkább szükséges, minél nagyobb mérveket ölt itt az évről évre gyorsan szaporodó népesség és a mindinkább fejlődő ipar és kereskedelem sokoldalú igényei által előidézett hatósági teendők halmaza, melyek gyors és szabatos ellátást kivannak. Ily egységesen szervezett, és a hozzá kötött igényeknek megfelelhető, fővárosa Magyarországnak még nincs. A soknemü érdek által egymáshoz fűzött testvérváros két különböző törvényhatóságra oszlik; mi által az együttes működés, az együtt-haladás és gyarapodás, az állami és városi közös érdekek hatályos előmozditása, nem csak lehetetlen, hanem sok esetben épen a törvényhatósági különállás válik a közérdek hátrányára. A két város részéről külön gyakorolt különnemű vámok és városi illetékek szedése által az ipar és kereskedelem, nemkülönben a mindennapi szükségletre szolgáló czikkek kétszeresen, adóztatnak meg. és így épen a főváros életére a kereskedés és közforgalom akadálytalan fejlődése van megnehezítve. És minden hatósági intézkedés, mely ugystzólva mindennap előforduló esetekben a szomszéd város területére átviendő, vagy itt tovább folytatandó, közvetlenül nem, hanem csak minden egyes esetben külön megkeresés utján és a testvérhatóság közreműködésével hajtható végre. Van végre a testvérváros kebelében számos közérdekű teendő, melynek sikeres véghezvitelére mindkettőnek közreműködése szükséges, minek azonban együttes intézkedhetés hiányában a közérdek hátrányára el kell maradnia. Ezen indokok vezérelték a kormányt arra, hogy a fővárosnak akkénti alakítását ajánlja, mint az a törvényjavaslat 1. §-ában foglaltatik. Ezen javaslatnak a törvényhozás részéről elfogadása esetében a főváros népessége a legújabban eszközlött népösszeirás adatai szerint 270,476 lélekből fog állani. A fővárosban létező házak összes száma tészen 9404-et. A fővárosi összes terület 29.892 hold. Végre a fővárosnak a 3 város 1871-ik évi költségvetései szerint megállapított összes jőve-