Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről
107. SZÁM. 7 5 delme 2,902.478 Irt, kiadása 3,845.876 írt, melyek ellentartásából mutatkozó 943.398 forintnyi bevételi hiánylat a 3 városban jelenleg is kivetett átlagos 20°/ 0-nyi községi pótlékkal fog fedeztetni. A fővárosi összes vagyoni állapot a miatt nem mutatható ki tisztán, mivel Pest város vagyonsági leltára, mely több év lefolyása óta be nem küldetett, ép most áll ujabb összeállítás alatt. A belügyministeriumnál létező adatok után azonban biztosan állithatni, hogy: a) mind három város tartozásai, a tényleg létező cselekvő vagyon értéke, és az évi jövedelmek által teljesen födöztctnek, s a tartozásoknak ugy évi rendes törlesztése, mint a kamatok fizetése biztosítva van; b) hogy a városnak szemmel látható folytonos gyarapodása által a közjövedelmek is évről évre jelentékenyen szaporodnak, minélfogva biztos kilátás mutatkozik arra, hogy a városok egyesítése által a közterhek nagyobbodni nem fognak, és hogy az újonnan alakítandó főváros rendes közigazgatási szükségleteit sajátjából fedezni képes leend. A 3. §-ban foglalt rendelkezés abban találja indokolását, hogy Buda-Pesten a városi közvagyon elidegenítés és újnak megszerzése körüli intézkedések oly gyakoriak, mikép az ügymenet a jelenleg teljes folyamatban lévő fővárosi szabályozás hátrányára igen megnehezittetnék, ha az elidegenített vagy megszerzett városi közvagyon, értékére minden tekintet nélkül, az erre vonatkozó közgyűlési határozat végrehajtása, mely különben is legtöbb esetben a fővárosi közmunkák tanácsa elé kerül, még a ministeri jóváhagyástól is tétetnék függővé. Kívánatosnak látszott tehát az érték e minimumát határozni meg, melyen alul a közgyűlés határozatára a felsőbb jóváhagyás mellőzhető. Az árva- és gyámhatóságról rendelkező 4. §-ban annyiban történt a köztörvényhatősági törvény hasontárgyu 8. és 9. §§-aitól eltérés, a mennyiben: a) az árva- és gyámhatóságot a fővárosi törvényhatóság nem egy állandó központi árvaszék, hanem a közigazgatási tanács utján gyakorolja; b) az árvaszék személyi szervezete nem határoztaÉik meg, hanem ugy a szervezet, mint a tanács felügyelete alatt alakítandó árvaszék működési körének meghatározása, a fővárosi törvényhatóság szabályalkotási jogának tartatik fenn. Ezen eltérés következőkben találja indokolását. A fővárosok törvényhatósági teendőinek halmaza eddig is oly annyira növekedett, hogy ezeknek ellátása végett úgyszólván hetenként kell közgyűlést tartani. Ezen nagy elfoglaltatás és az itteni árva- és gyámügyek sokasága mellett egy nagy, csak időnkint együttlevő testületnek, az összes árva- és gyámügy kellő ellátására, és a több millió forintra menő árvapénzek helyes kezelésére felügyelnie, merőben lehetetlen. Felügyelet nélkül hagyni pedig a törvényhatóság nevében működő árvaszéket, annyit tenne mint a törvényhatóság kebelében egy uj és önálló hatóságot alkotni, melynek azonban minden tettéért a törvényhatóság volna felelős. Ezen felelősségnél fogva tehát, szabja meg a törvényhatóság maga az árvaszék hatáskörét, — és ez utóbbi a Pesten eddig is régi idő óta fennálló gyakorlathoz képest, melyet az 1870. XLII. törvényczikk 10. §-a az árvaügy országos és végleges rendezéséig ideiglenesen amúgy is fentartónak rendelt, a tanács közvetlen felügyelete alá helyezendő, mely azon helyzetben van hogy a felügyeletet hatályosan gyakorolhatja, mely törvény értelmében mindennemű városi pénzek kezelésére felelősség terhe alatt felügyelni tartozik, és mely a felelősségre törvényszabta módon vonható is. Az 5-ik §., mely a fővárosi hatóság kiterjedéséről, és a fővárosi illetőség meghatározásáról szól, a községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. törvényczikk II. fejezetéből azon oknál fogva vétetett ide át, mert ugy a törvényhozás mint a kormány kebelében elhatározott dolog, hogy a községi törvénynek ezen. és még más alább elősorolandó szakaszainak, a szabad királyi és önálló hatósággal fel10*
