Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-107. Törvényjavaslat, Buda-Pest fővárosi törvényhatóság alakitásáról és rendezéséről
107. SZÁM. 73 így jött létre az ezennel bemutatott, a tárgyak sorrendére és a szakaszok szerkezetére nézve az elsőtől némileg különböző, a dolog lényegére nézve azonban a tavali központi bizottság munkálatával teljesen egybehangzó ujabb törvényjavaslat. Áttérve most a törvényjavaslat főbb tárgyaira: Az 1-ső §-ban Buda-Pest sz. kir. fővárosoknak, Ó-Buda mezőváros és a Margitszigettel együtt Buda-Pest főváros név alatt egy törvényhatósággá egyesítését mondja ki. Azon eszme, hogy Buda-Pest egyesittessék, és a két város együtt képezze az ország fővárosát, már egy negyedszázadnál több idő óta foglaikodtatja a közvéleményt. Az 1848. évi törvényhozás, mely a magyar kormány székhelyéül Buda-Pestet tűzte ki, a két várost egynek és ugy szólva elvileg az ország együttes fővárosának mondotta ki. Az alkotmány helyreállítása, mely Buda-Pestet tényleg a magyar állam fővárosává és igy szellemi és anyagi érdekeinek központjává emelé, a két város érdekközössége, mely a társadalmi téren mindannyiszor ösztönszerűleg nyilatkozott, és- a hatóságok összhangzatos eljárását oly sok esetben vonta maga után, végre az 1865 — 68. évi és most ülésező törvényhozás többnemü intézkedései mindinkább megvalósiták az egyesítés eszméjét, és pedig a kormányzat nem csak azon ágaiban, hol az államhatalom önállőlag rendelkezhetett, hanem olyaknál is, melyek a törvényhatóság önkormányzati körébe esnek. így például a közadók, különösen pedig ezek közvetett része kezelésénél, a népnevelés ügyében, végre a fővárosi közmunkáknál, a törvény ugy a kormányzatra, mint a törvényhatósági közreműködésre nézve az egységet és közösséget mondotta ki. r-A fővárosi rendőrségre nézve, mely eddig a két város törvényhatósági hatásköréhez tartozott, s a mely jelen szervezetében elégtelennek és merőben tarthatlannak bizonyult, elodázhatlan követelmény gyanánt jelentkezik, hogy az a két város és környéke területén egységesen és az állam kezelése alatt szerveztessék, mire nézve a képviselőház elé legközelebb törvényjavaslat fog terjesztetni." Végre a bíróságoknak a törvény által elrendelt, állami szervezése által ismét egy közfal bontatott le, mely a testvérvárost eddig egymástól elválasztá, mert a két törvényhatóság kebelében, és ennek alkatrészét eddig képezett külön bíráskodás sem álland többé az egységes szervezkedés és öszszeolvadás útjában. Ezek után joggal azt mondhatni, hogy az állami és törvényhatósági összes működés körében egyedül a szorosan vett közigazgatás az, mely a testvérvárosokban elkülönítve kezeltetik. Hogy a két város ezentúl közigazgatási tekintetben is egy legyen, hogy Magyarország számára lehetőleg erős és egységesen szervezett főváros és a magyar államhoz méltó központ alkottassák: ezen óhajtás a fővárosi enquéte-bizottság előterjesztéseiben összhangzó, és igen határozott kifejezésére talált. Az enquéte-bizottság ezen elhatározása, azon körülmény továbbá, hogy az összes napi sajtó, melylyel a fővárosi törvényjavaslat közöltetett, s'mely azt a közönséggel egész terjedelmében megismertette, az egyesítés eszméjét pártkülönbség nélkül a legmelegebben karolta fel; végre azon körülmény, hogy az enquéte-bizottság kebelében készült törvényjavaslat közzététele után sem a napi sajtóban, sem pedig Buda és Pest városok közgyűlésein a fővárosok egyesítése ellen egyetlen akadály sem hozatott elő, mely annak útjában állana, arra inditák a kormányt, hogy az egyesítést a törvényjavaslatba felvegye. O-Budának és a Margitszigetnek a fővárossal egyesítése, mely szintén az enquéte-bizottság által hozatott javaslatba, azon oknál fogva tartatott elfogadandónak: mert Ó-Búda Budával teljesen összeépített várost, a Margitsziget pedig a városi területtől körülvett birtoktestet képez; mindkettő Buda-Pestnek tényleg valóban kiegészitő része, és mindkettő csak a fővárosok közvetlen közelgése által nyer életet és jelentőséget. Akkor tehát, midőn a fővárosi törvényhatóság területének kikerekitéserol KÉPVH. IROMÁNY. 1872 — 75 II. • 10