Képviselőházi irományok, 1872. II. kötet • 99-152. sz.
Irományszámok - 1872-113. Törvényjavaslat, a hadsereg és a honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósítás esetében
110 113. SZÁM. b) mert mig az oly állam, melyben a lovak kisajátítás utján szereztetnek be, azoknak kiállítását, — mely rendszerint a háborúra vonatkozó -előkészületek legbiztosabb jelének tekintetik, — az utolsó perczekre halaszthatja, — addig ott, hol a beszerzés szállítók utján eszközöltetik, az állam — beállható zavarok ellen magát biztosítandó — a lovakat idő előtt kénytelen beszerezni; minek folytán az esélyek véletlen fordulatával gyakran oly hátrányos helyzetbe juthat, hogy a drágán bevásárlóit lovakat, anélkül, hogy hasznukat vette volna, tetemes vesztességgel kell eladnia; — végre, mert c) országunk lóbőségénél s lótermelő voltánál fogva, a lovak a tulajdonosok nagyobb részére nézve jövedelmi czikket képeznek, ugy, hogy az eddigi eljárás hiányos volta nemzetgazdászati szempontból nem abban rejlik, mintha ez által a lovak száma káros arányban csökkent volna: de abban, hogy részben a beszerzésnél követett rendszer hiányai, részben pedig népünknek kevés vállalkozási hajlama következtében a lovaknak a beszerzés idején rendszerint mesterségesen fölcsigázott árából bevett tetemes összegek nagy része nem a lótenyésztők, de oly vállalkozók számára jutott ki, kik azonkívül, hogy az eladásra nézve, mint közvetítők működtek, a lótenyésztés érdekéhez s viszonyaihoz idegenek voltak s maradtak. , Mindezeknél fogva ugy a hadsereg harczképessége czéljából, mint államháztartási és nemzetgazdászati szempontból is, egyaránt kívánatos, — hogy a mozgósítás esetében szükséges lovak közvetlenül a tulajdonosoktól sajátitassanak ki. A midőn azonban a kormány ezen elvet elfogadta, s annak alapján az itten bemutatott törvényjavaslatot kidolgoztatta, kötetességének ismerte a gyors mozgósítás, valamint a nemzetgazdászati viszonyok s a méltányosság követelményeit egyaránt tartván szem előtt, egyszersmind arról is gondoskodni, hogy annak foganatosítása egyrészt a közigazgatási hatóságok, másrészt pedig oly bizalmi férfiak közreműködésével történjék meg, kiknek független állása a legjobb biztosságot nyujtandja arra nézve, hogy annak foganatosítása — főleg a lótulajdonosok iránti kíméletet illetőleg — a törvény szellemében eszközöltethessék. A törvényjavaslat szerkesztésénél legfontosabb tényezőként szerepelt azon kérdés, hogy a magyar korona országaira a birodalmi tanácsban képviselt országokkal szemben, a fegyveres erő öszszes lószükségletének mily része vettessék ki? Ez irányba kedvező körülménynek veendő a múlt évi január elején megtörtént nép- s ez alkalommal foganatosított lószámlálás, mely a birodalom mindkét államterületére kiterjedvén, biztos alapot nyújt arra nézve, hogy az ezekre kieső hányadok a számlálásnál létrejött összes eredmények arányában állapíttathassanak meg. Nem lehet ugyan félreismerni, hogy az összes számok és a hadiszolgálatra valóban alkalmas lovak számának aránya közt, némi különbség merülhet föl, de a kormány annál inkább lehetségesnek tartja, hogy ettől eltekintessék, mert ha egyrészt a birodalom másik államterületének némely tartományaiban a lovak nagyobb száma — nehezebb voltánál fogva — leend a hadiszolgálatra alkalmatlan, ugy másrészt a lovakban hasonlólag bővelkedő Galiczia beszámításával, — az ottani lófajok könnyebb voltánál fogva, — a számviszonyok a mienkéhez hasonló arányban módosulnak. Ez alap elfogadására a kormány más megbízható alap hiányán felül az is birta, hogy mind az adóbeli, mind a hadseregbeli jutalék megállapításánál a tényleges vagyon és népességi állapotra fordíttatván a főtekintet: ezen törvényjavaslatnál is az érintett számlálás alkalmával kiderített tényleges állapot szolgáltassa a hányad meghatározásának alapját. A magyar korona államterületére ezen alapon kijutó lovak előállítására nézve, a kiállítási kötelezettség átalános, mely alól az 1. §. értelmében csak oly esetekben engedélyeztetnek kivételek, a midőn ezt a lótenyésztés, vagy az állam, illetőleg hatósági szolgálat érdeke követeli. — Az egyesek érdekeit, valamint az egyenlő teherfelosztás követelményeit szem előtt tartva, gondoskodva lőn azonban arról, hogy minden tulajdonos, ki két lónál többet bir, rendszerint három évet meghaladott ösz-