Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.

Irományszámok - 1872-12. Törvényjavaslat, az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről

52 12. SZÁM. Melléklet a 12. sz. irományhoz. Indokolás. A tisztelt képviselőház asztalára letett törvényjavaslat az eddigelé „osztrák Lloyd", ezentúl „osztrák-magyar Lloyd" nevét viselő gőzhajózási vállalattal a tengeri posta szállítása iránt fenállott, és 1871. évi december 31-én lejárt szerződési viszony meghosszabbításának alkotmányos, jóváhagyását, s illetőleg a jóváhagyás fentartásával kötött uj szerződésnek feladata kezéhez szolgáltatni az országgyűlésnek mindazon adatokat, melyek a törvényjavaslatnak ugy tartalmát, mint alakját magyarázni és indokolni, és a házat bölcs határozata hozatalában tájékozni alkalmasak. . Az „osztrák Lloyd" néven ismeretes, 35 esztendő óta fennálló tengeri gőzhajózási vállalatnak viszontagságos története röviden ez: A vállalat részvénytársaság birtokában van, mely 1836. évben Triestben alakult. Alaptőkéje 3 millió forint volt, melyre azonban eleinte csak 1 millió forint lett befizetve. Bruck, a társulat első igazgatója (később osztrák pénzügyminister) a vállalatnak már működése első éveiben meg tudta nyerni az osztrák államkormány pártfogását. Ez időben a tengeri postaszállitás elnyerése magában véve nevezetes kedvezmény volt a vállalatra nézve, jóllehet az állam, melynek hadihajói végezték volt addig a postaszolgálat emez ágát, csak tehertől menekült általa. A postaszállitás kizárólagos joga aránylag elég jelentékeny előnyöket biztositott a vállalat számára; a periodikus személyszállítás kizárólagos jogából, a külfölddel váltott nemhivatalos levelezésekért járó tengeri levélportóból, valamint az összes kocsipostai küldemények viteldijából tetemes és biztos jövedelmet húzott; a postalobogó és a hadihajók árboczszalagjának használhatása pedig felmenté hajóit a kikötői, hajózási és consuli illetékek fizetésétől. Különös terheket a postaszolgálat akkori igényei mellett már csak azért sem rótt a postaszállitás ellátása a vállalatra, mivel annak egész üzlete elejétől fogva a személyszállításra és kisebb málhák fuvarozására lévén kiválókép alapítva, hajói különben is — erre való szerződésszerű kötelezés nélkül — rendes időszakokban előre meghatározott irányokban helyről-helyre járva kerestek és találták foglalkozást. Fenállása első 15 évében a Lloyd, mondhatni versenytárs nélkül űzte a levantei parthajózást, mely természeténél és a forgalom akkori fejletlenségénél fogva csak szerény jövedelmet nyújtott ugyan, de viszont nem is csábította a vállalatot költséges és koczkáztatott műveletekre. Folytonos szerencse által kisérve, a kormány pártfogásából eleinte koronkénti előlegek, utóbb 1845-ben, midői alaptőkéje már az egész 3 millió forinttal volt befizetve, ezen 3 milliónyi részvénytőke 4%-os ka matjának Triest városával egyetemben vállalt állami biztosítása képében további hasznot huzvár egyre 8% osztalékot adhatott részvényeseinek. De komoly fordulat állott be az ötvenes évek kezdetén. 1851. évi július 9-én köttetett az első formaszerü postaszerződés, melynek tartama 14 év (tehát 1864 végéig) lett megállapítva. Ezen szerződés a kikötői, hajózási és consuli illetéktől VÍ mentességen kivül, melyről már fentebb is volt szó, többnemü más könnyítéseket is biztosítót vállalat számára (a hajók indulása- s érkezésekor követendő rendőri és egészségügyi rendszabálj a vagyontalan osztrák alattvalók hazaszállítása iránti kötelesség tekintetében sat.) ellenben szí ruan meghatározza a Lloydnak a külfölddel váltott levélpostai küldemények után járó tengeri le-