Képviselőházi irományok, 1872. I. kötet • 1-98. sz.
Irományszámok - 1872-42. Dr. Miletics Szvetozár és Trifunácz Sándor válaszfelirati javaslata
216 41—42. SZÁM. Erős a reményünk az iránt, hogy ha elhatároz ottan törekszünk jó viszonyban élni szomszédainkkal, fenntartani és megerősíteni a német birodalommal a baráti viszonyt: a békét hoszabb időre lehető leend hazánk számára biztosítani. Kik egyébiránt mély tisztelettel vagyunk császári és apostoli királyi Felségednek legalázatosabb szolgái Magyarországnak országgyűlésiig egybegyűlt képviselői. Beadta sept. 24-én 1872. Tisza Kálmán s. k. a debreczeni 1-ső kerület képviselője. Ghyczy Kálmán s. k. Győrffy Gyula s. k. Péchy Tamás s. k. A ház-szabályai értelmében együtt aláírják: Móricz Pál s. k. Főldváry Mihály s. k. Bárányi Ágoston s. k. Tisza László s. k. Horánszky Nándor s. k. Hajdú Ignácz s. k. 42. szám. Felirati javaslat, Császári királyi Felség! Felhasználva azon í-itka alkalmat, melyet a parlamentáris szokás a népképviselőknek nyújtja, hogy válaszolva a trónbeszédre, az uj törvényhozás időszakának küszöbén kijelöljék részükről azon helyzetet, melyet a trónbeszédben kifejezett álláspont irányában elfoglalnak, nem különben, hogy a közügyek feletti nézeteiket adják elő, megjegyezzük mindenekelőtt, hogy a trónbeszédre azon hódolattal fogunk nyilatkozni, mely választóink kebleit tölti el Felséged irányában, de egyszersmind azon nyilt őszintességgel is, mely az egyedüli eszközt képezi, hogy Felséged állampolgárainak habár különböző, de mindamellett valódi gondolatait meghallgatva, azokat megbírálhassa, azokból az igazságot kitudhassa, mely igazság, ha valaha, ugy minden esetre jelenleg a nagyszerű eseményekben és még nagyobb veszélyekben bővelkedő napjainkban megmérhetetlen becsű a kormány s a népképviselet között A trónbeszéd kiindulási pontját az államjogi kérdések megoldása képezi, melyet Felséged az alkotmányos államéletnek alapjául és a szellemi s anyagi fejlődés feltételéül elismerni kegyeskedik; s azon előfeltevésben, hogy az államjogi kérdések valóban kedvezően vannak eldöntve. Felséged különféle reformokat helyez kilátásba s egyúttal felhívja ezen képviselőházat, hogy fogjon hozzá e reformok megvalósitásához s használja fel a kedvező külkörülményeket jótékony intézmények alkotására s azok megszilárditására. Magunk is, válaszolva Felséged trónbeszédére, az államjogi kérdések megoldását vesszük kiindulási pontul, magunk is ezen kérdések kedvező megoldását alkotmányos életünk legbiztosabb alapjául és az összes üdvös reformok előfeltételéül tekintjük, kiváltképen azoknak megoldását, melyek az állam alkotmányával szerves kapcsolatban állanak s melyeknek becse s állandósága az államalkotmány becsétől tételeztetik fel; azonban fájdalommal kell kijelentenünk, hogy tekintettel a dolgok általános állására Felséged birodalmában s szemlélve a következményeket, melyek az államjogi kérdések megöl-