Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1412. Törvényjavaslat a Mezőtúr-szarvas-orosháza-mezőhegyesi vasut engedélyezése tárgyában

250 1412. SZÁM. 13. §. Olyan feleken, kik a vasutat a vitel vagy szállítási bér előleges kifizetése nélkül roszhiszemüleg használnák, vagy a szállítmány nemének vagy snlyának helytelen bejelentésével, vagy más módon a vállalat megrövidítését czélozzák, háromszoros árszabási illetmény lesz megvehető. 14. §. A főfefügyeleti jogot a kormány ép ugy, mint ezt a társulat egyéb vonalain eddig is gyakorolja, és pedig ezzel együttesen a jelenleg engedélyezett vasat felett is fogja gyakorolni, s köteles a társulat a koimánynak az ez irányban tett költségeket megtéríteni. 15. §. Az engedély tartama az 1. §-ban idézett ideiglenes vasút engedélyezési szabály 9. §-ának b) pontja alatt kimondott oltalommal uj vasút kiépítése ellen 1947. évi deczember hó utolsó napjáig állapittatik meg, mely napon a tiszavidéki vasút engedélyével egyszerre elenyészik. Elenyészik az engedély akkor is, ha a vonalozási munkálatok és az ópitós megkezdése és befejezésére, továbbá az üzlet megnyitására nézve megállapított határidők meg nem tartatván, a határidők elmulasztása a fennidézett vasút engedélyezési szabály 11. § b) pontja értelmében nem igazoltathatik. 16. §. A kormány fenntartja magánüí a jogot, hogy az 1892. év eltelte után az itt engedélyezett pályát, de csak a tiszavidéki vasút társulat többi vonalaival egyidejűleg, beválthassa. A beváltási ár meghatározására a vállalatnak a valóságos beváltást megelőző hót év alatti tiszta évi jövedelmei fognak felszámittatni, mely összegből a két legmostohább év tiszta jövedelme levonatván, a fennmaradt öt év átlagos tiszta jövedelme fog kiszámíttatni. Ezen átlagos összeg, mely mindazonáltal a befektetett tőkének ö^^Váról kevesebb nem lehet, az engedélyesnek, mint évi járadék félévi részletekben a 17. §-ban megszabott engedély tartalma leforgásáig fizetendő. 17 8 Az engedély megszűntével, valamint a pálya beváltásának bekövetkeztével az állam az első esetben ingyen, az utóbbiban a 16. §. értelmében meghatározott évi járadék fizetésemellett lép az engedélyezett és jó karban átadandó vasút tehermentes birtokába és haszonélvezetébe, birtokába veszi különösen a pálya területét s földét, a föld ós mümunkálatok, a fel- ós alépítményeket minden hozzátartozókkal egyetemben, mint: pályaudvarokkal, fel- és lerakodó' helyekkel, épületekkel, az indulási ós érkezési helyeken, őr- és felvigyázó házakkal, minden fel szerelvényekkel és bútorzattal egyetemben. - < A mi az egyéb ingóságokat, u. m. mozdonyokat, vaspályái és uti kocsikat, mozgatható gépeket, műszer-szerelvény ós tüzelőanyag készleteket illeti, ugy ezekből oly számmennyisóg vagy árték összeg engedendő az államnak ingyen át>, a milyen a befektetési tőkében foglalt első üzletberendezésnek megfelel. A többi ingóságok ellenben az államnak csak a megállapított vagy hites szakértők által törvényes módon kiszabandó becsáron engedendők át. Valamint az engedély megszűntével, ugy a pálya beváltása esetében is az engedélyes megtartja a vállalat saját kereseteiből alakított tartalékalap és künn levő activ követelések tulajdonát, valamint a vállalat saját vagyonából emelt épületeket, milyenek a coaks-keinenczók, öntödék s gép- vagy egyéb gyárak, pajták, dockok, mint a melyek megszerzésére, vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatalmaztatott fel,, hogy azok a vaspályának nem fogják tartozékát képezni.