Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1411. Törvényjavaslat Győrtől Sopronon át Ebenfurt irányában az ország határáig vezetendő vasut kiépitése tárgyában
244 1411. SZÁM. 2-lfe melléklet a 1411. számú Irományhoz. Indokolása a Győrtől Sopronon át Ebenfurt felé az ország határáig építendő vasút tárgyában beadott törvényjavaslatnak. Azon tény, hogy eddig engedélyezett vasutaink tetemes része a közforgalomnak már is átadatott, más részének építése annyira haladt, hogy megnyitása közel kilátásban van, nagyobb nehézségek pedig alig egy-kettőnél merültek fel, a pénzvilágban közlekedési eszközeink ezen ága iránt oly bizalmat ébresztett, miszerint ma már a külföldi pénzintézetek s tőkepénzesek oly vasutaknak hazánkban leendő kiépítésére is hajlandók vállalkozni, melyek az állam részéről sem kamatbiztosi tásban, sem pedig másnemű közvetlen anyagi támogatásban nem részesülnek. A ministerium több rendbeli ilynemű vasútra nézve nyert ajánlatot, s nem késtem több engedélyt-kórővel az engedélyezési tárgyalásokat megindítani. Ezen vasutak közül kiváló fontosságot tulajdonítottam annak, mely Győrből kiindulva, Sopronon át Ebenfurt felé az ország határáig terveztetik építtetni, s melyre három ajánlatot nyertem. Minthogy azonban az ajánlattevők egyike egyrészt ajánlatával elkésett, másrészt pedig oly vonalat hozott javaslatba, mely érdekeinknek kevésbé fogna megfelelni, a másik ajánlattevők pedig valószínűleg a tőkeszerzéssel összekötött nehézségek miatt az általam kívánt, s ily vasutengedélyezóseknól nem mellőzhető garantiákat kellő időben nyújtani képes nem volt, ennélfogva a harmadik folyamodóval, ki a kormány feltételeit elfogadta, s a megfelelő biztosítékokat nyújtani kész volt, az említett vasut«ngedélyezése iránt az alkut megkötöttem. Az ennek eredményeként bemutatott engedélyokmányterv szerint — e vasút az állam minden hozzájárulása nélkül, — 30 évi adómentesség mellett azon szabályok szerint fog épülni, melyek az elsőrendű vaspályákra megállapitvák. Azon szempontból kiindulva, hogy ezen vasútépítése érdekében az állam sem kamatbiztositást sem más anyagi segélyt nem nyújt, s ennélfogva a pónzbeszerzós módozatainak az alakulandó társulat befolyásának, valamint a jövedelmezőség biztosításának is más alapokon kell szerveztetnie, mint a garantirozott pályáknál, szükségesnek láttam: 1-ör az alaptőkét már magában az engedélyokmányban megállapítani; 2-or, körülírni azon eseteket, melyekben a tőke szaporítható ; 3-or, kikötni, hogy az alakulandó társulat csupán elsőbbségi s törzsrészvényeket- bocsáthat ki, miután elsőbbségi kötvények kibocsátását azon oknál fogva nem véltem megengedhetőnek, mert azok kamatozása biztosítva nem lóvén, a pályának ezen kamatoknál csekélyebb tiszta jövedelme esetében, — mi a forgalom első éveiben lehetséges, — a vállalat fennállását folyton fenyegető zavaroktól kellene tartani; 4-szer, kikötni, hogy az alapszabályok helybenhagyása után az alakuló közgyűlés azonnal hivassák össze, s az első igazgatótanács ezen közgyűlésben választassák meg; 5-őr, hogy a társulat közgyűlései, az építés ideje alatt is évenként tartassanak meg;