Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1407. Törvényjavaslat a vasuthálózat kiegészitése tárgyában

1407. SZÁM. 185 egyúttal, hogy a mennyiben az egységes forgalom és az államkincstár csekélyebb terheltetése ugy kivánuá — az engedélyezés a zákány-zágrábi és károlyváros-fiuinei vonalokra is terjesztessék ki. Továbbá a képviselőház 1871. évi márczius 2-án 3190. sz. a. kelt határozatát, melyben utasittatik a ministerium, hogy a pest-zimonyi, és buda-ujszőnyi vonalak létesítése iránt a szükséges intézkedéseket tegye meg, s e részben a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Végre a képviselőháznak .1868.-évi május hó 26-án a zágráb-károlyvárosi vasút kisajátítása iránt 2038. sz. a. hozott határozatát is. Habár az elősorolt vonalok nagy fontossága már az idézett törvényben, s képviselőházi határozatokban kifejezést nyert, mindazáltal nem mellőzhetem el, hogy azoknak indokolására pár adatot ujabban fel ne hozzak. Mi a zimony-pest-buda-uj-szőny-bécsi vonalat illeti, szóljanak itt a számok. Bécs. I. A szab. déli vaspálya felhasználásával, a Szirneringen-Steinbrückon Zágrábon Sziszeken át az épülő félben levő bosnyák vasutakhoz Kosztainiczánál csatlakozva, via Szerojevo, Prisztina, Nissa, Sofia, Tatarbozards

;

k, Adrianápoly, Konstantinápolyival, mintegy 238

í

/

2

. A saloniki kikötővel pedig via Prisztina Uskup mintegy 168 V

2 mfd. hosszú sinuttal köthető össze. II. A szab. államvamvaspálya igénybevételével N.-Kikindán, Pancsován át Belgrádnál a tervezett szerb-török vonalokhoz csatlakozva via Alexinátz, Nissa, Sofia etc, constantinápolyhoz 203 72 > Salonikihoz pedig via Nissa, Prisztina, Uskup 162 mfd. esik. A jelenleg engedélyeztetni szándékolt vonal által pedig, mely a Csalóközön, Komáromon, BudaPesten, Újvidéken, Zimonyon, Belgrádon át, via Mssa, Sofia etc. vezetne Konstantinápolylyal circa 194, Salonikival pedig via Belgrád, Alexinátz, Mssa, Uskup 153 mfd. hosszú vasúti összeköttetést nyerne. S ha számitásunk kiindulási pontjául nem Bécset, hanem az északi tenger kikötőit veszszük Calais-tol Hamburgig, akkor is kitűnik, hogy a tervezett becs buda-pest-zimonyi vonalon át vezetend a legrövidebb ut ugy Konstantinápolyban •—. mint Salonik-on át Alexandriába vagy port-, said- s a suezi csatornán át Kelet-Indiába. Yilágosan bebizonyítja e körülményt, hogy e vonal kíópitóse nemcsak Magyarország, de Austria, nemcsak Pest, de Bécs érdekében fekszik egyaránt s az egyedüli, mely abrindiai vonallal diadalmasan kiállja a versenyt. Bizton lehet ez adatok nyomán remónyleni, hogy jelen engedélyezés tárgyát képező vonal kiépítése esetén a török-szerb vonalak forgalmának nagyrósze a magyar államon fog keresztül menni. E vonalnak egyébiránt még más, oldalra kiható fontossága is van. a mennyiben általa Budapest addig is, mig vagy a déli vasúttal kötött egyezség, vagy más közvetítés által egy rövidebb utón is lehető lesz, a szintén engedélyezés tárgyát képező eszók-gradiska-ogulini vasút segélyével a fiuniei kikötővel egy egységes üzemben levő ós az állam közvetlen befolyása alatt álló vonal utján nozatik összeköttetésbe. De végre nagy befolyással lesz e vasút belgazdászati viszonyainkra, miután az a Duna ós a szab.'államvasút közt elterülő nagy és gazdag, de közlekedési eszközökben nagyon szegény - tán legszegényebb országrészünk felvirágzására a legjótókonyabban fog hatni; Budapest ós Bécs közti forgalmunknak pedig az e vonalon már működő szállítási vállalatokkal szemben üdvös versenyt idézend elő, s nagyobb kivitel idejében az eddig tapasztalt zavarok elhárítására szolgáland. Mig az itt leirt vonal az észak-nyugoti világpiaczczal, addig a fennebb szinte emiitett budatálnai vonal az északi világpiaczczal biztosítja a legrövidebb összeköttetést; a földközi tengernek délkeleti kikötőiből, a zimony-pesti vonalon keresztül az északi tenger kikötőibe, Stett".a.-tőÍ Königsbergig, illetőleg St.-Pótervárig. Ugyanis, mig: a) Pestről, Váczon, Érsekújváron, Nyitráü, Trencsónon át Oderbergig a távolság . . 61 mfd. b) Pestről Hatvan, S.-Tarján, Tálnán, Butkán át Oderbergig . . ...... 56 ». addig Pestről per Buda, Esztergom, Tál na, Kutkáü át Oderbergig . . . . . . 48 /„ KEPH. IROMÁNY. 1869[72. XV. 24