Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM. 143 szándék által vezettetik, s mindig a kellő szakismeret, tapintat és gyakorlati avatottság által irányoztatik, a törvény hiányát még sem pótolhatja. Forma nélküli vizsgálatot nem lehet továbbra fenntartani, ez az önkény uralma, s veszélyes mind az államra, mind az egyénre, mind pedig a biróra nézve. Nem lehet, nem szabad megengedni, hogy a biró hozzászokjék mást alkalmazni, mint a törvényt, hogy hajlamában, egyéni véleményében találja cse­lekvésének elegendő és egyedüli indokát: nem szabad, nem lehet megengedni, hogy a biró hozzászokjék a törvényt pótolni; vagyis, hogy a törvénykezés, törvényhozássá váljék. A veszély sokkal nagyobb — hogy sem a megszüntetést elnapolni lehetne. De nem egyedül a vizsgálati fogság elrendelése és megszüntetése, nem csupán az e tekintetben okvetlenül szükséges orvoslat tüzetes meghatározása : hanem ezeken fölül, a házkutatás, a személy­motozás, a gyanús levelek és küldemények lefoglalása is, mulhatlanul szükségessé teszik, a szabályozó intézkedést. Mindazon ágai a vizsgálati eljárásnak, egy részről a közrend, más részről az egyéni jog szempontjából követelnek biztos, határozott formákat, a föltételek meg­állapítását, a melyek alatt a közeg meghatározását a ki által, a mód szabályozását, a mely mellett mindenik vizsgálati cselek­mény foganatositható; de követeli egy nagy polgárosító ós alkotmányos szempont, egyszers­mind az orvoslás meghatározását is, a mely a netalán helytelen birói intézkedés esetében, az illetőt a tévedés következményei ellen lehetőleg megoltalmazza. 3-or. Mellőzve a bűntető eljárásnak azon sarkalatos részét, melyet a perbefogás, ille­tőleg a vád alá helyezés képez, s melyre nézve nálunk a legeltérőbb eljárások követtet­nek, sőt sok helyen perbefogási határozat nem is hozatik: szükséges kiemelni, hogy az ország több részében a szóbeli nyilvános vég tárgyalás, tényleg behozatott, s ez által azon abnormis helyzet állott elő * hogy a tényleg fennálló nyilvános ós szóbeli végtárgyalás menetét, körét, hatályát, nem a törvény, hanem az előbbeni rendszer reminiscentiái alapján, a bíróság határozza meg; a mi által a vógtárgyalás a legváltozatosabb alakokat^ölti fel, míg az ország túlnyomó nagy részében, szóbeli nyilvános tárgyalások egyáltalán nem is tartatnak. Megszüntetni a nyilvános ós szóbeli vógtárgyalást csupán azért, hogy az eljárás az egész ország­ban egyenlő legyen, annyi volna: mint némely vidéken a bűnvádi törvénykezést egyik legfőbb garantiájá­tól megfosztani azért, mert az nem mindenütt alkalmaztatott; behozni pedig ós általánosítani a tárgyalás e módját — a mi sokkal czélszerübb, rendelet utján nem lehet: minthogy az eljárás formáinak megha­tározása sokkal fontosabb tárgyat képez, hogysem azt rendeleti utón eszközölni lehetne. De különben is a szóbeli ós nyilvános végtárgyalásnak elöföltótelei vannak, melyek a bűnvádi eljárás egész területén végig vonulnak, melyek tehát, hogy a rendszer, jelentőségének ós követelményeinek teljes tudatával fogad­tassák el, az eljárás egész területén szabályozni szükséges. E szabályozást nem lehet kikerülni, sőt elhalasztani sem: a gyakorlat túlszárnyalván a tör­vényhozást : ez utóbbinak halaszthatatlan feladata a mulasztást pótolni, egyenlő bűnvádi eljárást létrehozni a garantiákat általánosítani, a szóbeli, a végtárgyalás létföltóteleit az eljárás mindenik részében meg­állapítani, s ez által a hatályt, melytyel a végtárgyaláskor fölmerülő mozzanatok birnak, a törvény által biztosítani. 4-er. A bűnvádi eljárás rögtöni szabályozását szükségessé tette, mindazokon fölül, a mik fön­tebb megérintettek: a kir. ügyészségi intézmény behozatala. A tiszti ügyész ezelőtt vizsgálóbíró és előadó is volt egyszersmind; ő volt a központ, ő vezette, ő irányozta a vizsgálatot, ő rendelte meg a vizsgálat hiányainak pótlását, s a tiszti ügyész terjesztette az ügyet véleménye kíséretében a törvényszék elé, a melynek tanácskozásaiban ő szintén részt vett. A z 1871. XXXIII. t. ez. által a kir. ügyészi intézmény behozatván, s a XXXI. t. ez. által a vizsgálat külön, birói közegre r u há z 11 a tv á n: a ••

Next

/
Thumbnails
Contents