Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

136 1388. SZÁM. ségre, valamint a sújtó és enyhítő körülményekre, vonatkoznak, egyáltalában mindazon körülményekre, melyek a bűnösség vagy bűntelenség megállapítására s első esetben a büntetés mértékére befolyással lehetnek. Ha a vádlott tagadná az ellene vádul felhozott büntetendő cselekmény elkövetését, azonban tagadása ellentétben állana a vizsgálat eredményével : erre figyelmeztetendő az elnök által, kiemelendők azon pontok, melyek vallomásával ellentétben állanak. 100. §. Ezután a tanuk, illetőleg a szakértők hallgattatuak ki. Az elnök mindazon körülményekre nézve, melyeknek világosságra hozatala -zükséges, annyi kérdést intéz, hogy az ezekre adandó feleletekből, az ügy állása, s az ítéletre befolyással bíró minden körülmény, a mennyire lehetséges, felderítessék. 101. §. Az elnök után a birák, valamint a kir. ügyészségi tag, s a védő is intézhetnek kérdéseket, mind a vádlotthoz, mind pedig a tanukhoz ós a szakértőkhöz, a tanukhoz és szakértőkhöz vádlott is intézhet az ügy felvilágosítására vonatkozó kérdéseket. Ha az ügygyei összefüggésben nem álló kérdések intéztetnének valamelyik kihallgatandóhoz, vagy ha a kérdésből, vagy feleletből kiderülne, hogy mások becsületének a fennforgó tárgygyal semmi összefüggésben nem álló megsértése czóloztatik: az elnök jogában áll a kérdést vagy a feleletet fólbeszakitani s az illetőt a válaszadástól eltiltani. Mindenik tanú, s a netalán még meg nem esketett szakértő megesketóse iránt, mind a kir. ügyészség, mind pedig vádlott észrevételei meghallgatandók. Az észrevételek felett a bíróság határoz. 102. §. A végtárgyalás folyama alatt felmerült körülményeknek felderítésére, az elnök az ily tárgyalás alatt, s azonnali megjelenési kötelezettség mellett is idézhet meg és rendelhet be tanukat, illetőleg szakértőket. 103. §. A tanuk ós a szakértők kihallgatása után az okiratokban foglalt bizonyítékok olvastatnak fel, s ezt követi a szembesítés. 104. §. A bizonyítási eljárás befejezte után az államügyószségi tag, az eljárás eredményét összefoglalva, a mennyiben az eljárás eredménye által a büntetendő cselekményt bebizonyítva tartja, vádlott elitéltetését kéri a bíróság által kimondatni, s egyszersmind a súlyosító ós az enyhítő körülmények kiemelésével, az alkalmazandó büntetést indítványba hozza. A királyi ügyész után. ha az eljárás magán .vádló feljelentése folytán volt csak megindítható, a magán vádlót, ha pedig a büntetendő cselekmény által valaki megkárosittatott, ezt illeti a szóbeli előterjesztés joga. Ha a magánvádló vagy károsított nem volna jelen, sem magát ügyvéd által nem képviseltetné közvetlenül a kir. ügyész után, egyébként pedig amazok után, vádlott, illetőleg ügyvédének vódbeszéde hallgatandó meg. A vódbeszédre a kir. ügyész válaszolhat, mely esetben azonban az utolsó perbeszéd a vádlottat, illetőleg a védőt illeti. * 105. §. A perbeszédek után, azok tartalmát röviden összefoglalva megmagyarázza az elnök a vádlottnak a megkérdezi őt, hogy nem akar-e még valamit védelmére előterjeszteni.