Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1388. Törvényjavaslat a törvényszékek illetőségéhez tartozó bünvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról

1388. SZÁM. 127 végett kényszereszközöket, vagy fenyegetést használni. Ily eszközök az esetben sem használhatók : ha vádlott egyátalán nem akarna vallani, vagy ha siketsóget, némaságot, őrültséget, vagy betegséget szinlene, s a vizsgálóbíró a szinlósről teljesen meggyőződnék. Az utóbbi esetben mindazonáltal vádlott vizsgálati fogságba helyezendő. 49. §. . Ha vádlott vallomása eltérő a bűntársak vallomásától, vagy a sértett fél, vagy valamelyik tanú nyilatkozatától; a vii-sgálóbiró a szembesítést rendeli el. A szembesitésnek azonban csak az esetben van helye: ha a vizsgálat sikeres folytathatása végett, különösen pedig, ha az valamely személy azonosságának megállapítása végett szükséges. V. Fejezet. A. bírói szemle és a szakértők. 50. §. A bírói szemle minden esetben elrendelendő, ha ez által a vizsgálatra nézve fontos ténykörülmények felderítése remélhető. 51 §. Oly esetekben, a melyekben a valóság megállapítására, különös szaktudomány, művészeti vagy iparkópzettsóg szükséges: a biró a tárgy minőségéhez, fontosságához, valamint a vizsgálat ágaihoz képest egy vagy több szakértőt köteles alkalmazni. Valamely hulla bonczolásánál rendszerint két orvos, vagy ha mérgezés gyanúja forog fenn egy orvos, s egy vagy több vegyész alkalmazandó. Ha nőszemély testének megtekintése, az általa vagy rajta elkövetett bűntett miatt válik szükségessé, a szemle a biró belátásához képest, a szemórmi tekinteteknek lehető megóvása mellett, vagy orvos, vagy bába, avagy mindkettőjük által teljesítendő. 52. §. A szakértőket a biró nevezi ki, s a kinevezettek helyett ismét másokat alkalmazhat. A mennyire lehetséges nem alkalmazandók szakértő gyanánt a vádlottnak, vajy a sértett félnek, a vizsgálóbírónak, a kir. ügyésznek vagy valamelyik tanúnak rokona. Azok, a kik mint szakértők rendszeres hivatalban vannak alkalmazva, úgyszintén azok, a kik a tudomány, vagy művészet, illetőleg ipar azon ágát, melyre nézve oklevéllel birnak, tényleg gyakorolják ; kötelesek egyes esetekben, a vizsgálóbíró felhívása folytán mint szakértők eljárni. Ezen szabály alul csak fontos esetekben van kivételnek helye. A vizsgálóbíró felhívásának alapos okok nélkül nem engedelmeskedő szakértő a vizsgálóbíró által 200 forintig terjedhető birságban marasztalandó el. Ha a vizsgálat már megindittatott s a késedelem nem jár veszélylyel: a kinevezett szakértők nevei, a vádlottal közlendők. 53. §. A bíróságnál állandóul alkalmazott szakértők, a s/emle teljesítése és véleményük előadása előtt, hivatali esküjükre figyelmeztetendők; az állandóul nem alkalmazott szakértők pedig a vizsgálóbíró által megesketendők.