Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.

Irományszámok - 1869-1384. Észrevételek az állami számvevőszéknek az 1870-ik évi államháztartásról szóló jelentéséhez előterjesztett pót-jelentése

1384. SZÁM. 101 Az állami számvevőszék az 1870. évi államháztartásról szóló jelentéséhez előterjesztett pótjelentósóben azon elveket fejti ki, a melyek az államköltségvetós illetőleg a pénzügyi törvény szerkesztésénél követendők lennének. Az ezen elvek szerint berendezendő államköltségvetós, illetőleg pénzügyi törvény az eddig alkalmazott három csoport helyett öt csoportra oszlanak, melyek elseje a rendes vagyis folytonos, azaz óvenkint akár előre meghatározott, akár változó összegekben ismétlődő kiadásokat és bevételeket, — a második a rendkívüli vagyis időleges, azaz csak egyszer mindenkorra, vagy ha többször is előforduló, mégis bizonytalan eshetőségektől függő kiadásokat ós bevételeket, és ezen, valamint az első csoportnak mórlege a valóságos jövedelmi fölösleget vagy hiányt, — a harmadik az ingatlan állam vagyonú ál beruházásokra fordított kiadásokat, és az ingatlan államvagyon eladásából folyó bevételeket, s a mérleg az ingatlan államvagyon gyarapodását vagy fogyatkozását, — a negyedik a Mtelmüveleti vagy a kölcsönök felvételéből eredő bevételeket és az államadósságok törlesztésére fordítandó kiadásokat, s a mérleg az állami adósságok növekedését vagy apadását, — az ötödik végre, az átfutó bevételeket ós kiadásokat, és a mérleg az ebbeli bevételi vagy kiadási többletet — tüntetné elő, mindazon bevételek pedig, melyek nem az illető év jövedelméből, hanem részint az előbbeni évek hátralékaiból, részint az ingó államvagyon értókesitósóből várhatók, a költségvetési mérlegen kívül a pénzügyi törvény külön szakában lennének a mutatkozó hiány fedezésére kijelőlendők. Egyúttal előterjeszt az állami számvevőszék egy a fennjelzett elvekre fektetett költségvetési tervezetet az 1872. évre, a melyben részletesen kimutatja, hogy a ministerium által beterjesztett költségvetés egyes tételei, mely csoportba volnának áthelyezendők, illetőleg, mely tótelek lennének nézete szerint egészen elejtendők. Ugyanezen elveket követte az állami számvevőszék az 1870. évre előterjesztett zárszámadásban, ugyanazért a ministerium czélszerűnek látja, ép e helyen tenni meg észrevételeit az állami szám vevőszók részletes jelentésének azon részére (21. lap), mely az 1870. évi zárszámadás végeredményéről szól, s pedig nemcsak azért, hogy ép e helyen, hol a zárszámadásban követett elveknek az államköltsógvetósben is leendő alkalmazásáról van szó, legyen kimutatva, minő félreértésekre vezet ez elvek alkalmazása. Az állami számvevőszék emiitett jelentésében mindenekelőtt az 1870. évi költségvetést taglalja, és az időközben engedélyezett póthitelekkel akként egészíti ki, hogy a költségvetés eredményekónt 2.197,441 frt Í2% kr felesleget tűntet elő. Ez eredményre pedig az által jut, hogy póthitel gyanánt egyrészt a bevételek közé az 1870. évi X. törvónyczikk alapján fölveendő volt nyeremónykölcsön fejében 30.000,000 frtot ós az 1870. XVI. t. ez. alapján a tiszai koronái kerületet képező községek által befizetendő váltságtőke fejében . . . . . . . . . . . . 1.300,000 frtot Összesen tehát . . 31.300,000 frtot, másrészt a kiadások közé a lánczhid megváltására fordított , , , , , , 6.773,040 frtot is sorozta,