Képviselőházi irományok, 1869. XV. kötet • 1373-1440. sz.
Irományszámok - 1869-1384. Észrevételek az állami számvevőszéknek az 1870-ik évi államháztartásról szóló jelentéséhez előterjesztett pót-jelentése
102 1384. SZÁM. Ezen tóteleknek felvétele azonban nem helyes, mert az 1870. évi X. t.-ezikk, melynek alapján az állami számvevőszék a 30.000,000 frtot a költsógvetésbe fölvette, tisztán csak a kölcsön felvételéről szól, ós ezen kölcsönnek külön rendeltetése van, tehát a költségvetésbe ós a zárszámadásba is, csak mint önálló kölcsönalap, azaz ükként vehető fel, hogy a költségvetés, illetőleg zárszámadás végeredményére befolyással ne legyen ; de másrészt azon okból sem helyes az, mert az emiitett kölesön nem az 1870. óv folyamán volt teljesen befizetendő, ós ennólfogva az 1871.. évben esedékes befizetési részletek, valamint az állam birtokában továbbra is megmaradt sorsjegyek után 1872-ben befolyandó összegek tényleg ezen évek előirányzataiban vétettek fel. Ugyanez áll a tiszai koronái kerületet képező községeknek 1.300,000 frtnyi váltságtőkójóről, mely szintén több évi részletben lévén befizetendő, az 1871. ós 1872-ben esedékes részletek ugyancsak ezen évek előirányzataiban szerepelnek. A lánczhid megváltására fordított 6.773,040 frt pedig azon oknál fogva nem veendő fel, mert ez az előbb emiitett nyereménykölcsön kiadást képezi, mely az 1870. évi költségvetésbe fel nem vétetett. így tehát az állami számvevőszók által kimutatott 213.435,417 frt 21 1 / 2 krnyi szüksógletből levonván 6.773,040 frtot, a 215.632,859 frtból pedig 31.300,000 frtot, az előirányzott szükséglet ............ 206.662,377 frt 27 í / 2 a fedezet ... . . 184.332,859 írttal, az eredmény pedig nem 2.197,442 frt 277 2 krnyi fölösleggel, hanem ... 22.329,518 frtnyi hiánynyal fog mutatkozni. Meg kell jegyezni egyébiránt még azt is, hogy az állami számvevőszéknek a költsógvetósre nézve tett számítása egyátalában nem helyes; mert ha már a nyeremónykölcsönt nem azon összeggel vette fel, a melyben annak a törvény értelmében befolyni kellett, t. i. 24.000,000 frttal, hanem a kibocsátandó kötvények névértékével, vagyis 80.000,000 frttal, akkor következetesen a kibocsátási ár és névérték között mutatkozó 6.000,000 frtnyi különbözetet, a melyet a zárszámadásban mint árfolyamveszteséget kiadásba helyezett, kiadásul előirányozni is kellett volna, ós ez esetben az állami számvevőszék saját elvei szerint a 2.1U7,442 frt 27% krnyi felesleg helyett 3.802,557 frt 77 1 /, krnyi hiány lett volna a mérleg eredménye. A mi már most a tulajdonkópeni zárszámadási eredményeket illeti, megjegyeztetik, hogy, miután az 1870. évi budgettörvónyben a különrendeltetósü alapok ós kölcsönök kifejezést nem találtak, ós abban egyáltalában csak a szorosan vett állambevótelek ós kiadások foglaltatnak: mielőtt a zárszámadás a költségvetéssel összehasonlittatnók, mindenekelőtt az emiitett alapok ós kölcsönök kezelése a zárszámadásból is kihasitandók, ós ezáltal a zárszámadás ugyanazon alapra helyezendő, a melyen a költségvetés áll, mert csakis egyenlő alapon történhetik helyes összehasonlítás, és csak igy kerülhetők el a különben igen könynyen felmerülhető, ós tettleg már is felmerült félreértések. Ha tehát a zárszámadás az elősoroltakhoz képest módosittatik, a mi egyébiránt az 1870. óv kezelési eredményének helyes kimutatása czéljából már azért is okvetlen szükséges, mert az állami számvevőszók által előterjesztett zárszámadásban a vasúti kölcsönnek nemcsak 1870. óvi, hanem az 1869. ós 1868. óvi kezelése is bennfoglaltatik, akkor a következő eredmény íog mutatkozni:
