Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
56 1351. SZÁM. országot terhelik, minthogy az 1867. évi mártius 8-án a két pénzügyminister között megállapított pénzügyi egyezmény szerint a nyugdijak a birodalom azon fele által voltak átvállalandók, melynek területén s illetőleg pénztárainál azok folyósítva voltak; még különösen is felkérte a ministerelnök urat, hogy, tekintve, miszerint az elébb jelzett nyugdíjasokra vonatkozó táblázatok és ügyiratok kiszolgáltatása az osztrák hatóságoknál akadályokba is ütközhetik, a mennyiben az az iránt nyilvánítandó kívánat jogosultsága általok kétségbe vonható lesz, az ezen nyugdijasokra vonatkozó adatok mikénti megszerzése iránt ministertanácsilag intézkedni, s feladatának teljesítésében az állami számvevőszéket ez által is elősegíteni méltóztassék. Minden valószínűséggel csak is a feldolgozandó anyag roppant mennyisége, s a szükséges adatok, eredeti táblázatok, s ügyiratok kikutatásának ós megszerzésének nehézsége volt egyedül az oka, hogy az állami számvevőszók mindezen intézkedését a ministeriumok részéről, az egy belügyit kivéve, honnan augusztus 27-ke óta csakis az Erdélyt illető kimutatások felszerelése hiányzik még, — eredmény alig követte ; a miből önként következik : hogy az előirányzott nyugdijakat illetőleg egyedül a belügyministeriumnál, és ott is az erdélyi nyugd jazottakon kivül, van az állami számvevőszók azon helyzetben, hogy a képviselőház f. évi január 25-ki 2,806. sz. a. hozott, s az állami számvevőszékkel február hó 25-ón közlött határozatával elrendelt felülvizsgálatot ós összehasonlítást foganatosíthassa. A képviselőháznak 1871. január 26-án tartott 271-ik ülésében 2,827. j. k. szám alatt az állami számvevőszék, a belügyministerium budgetjónak tárgyalása alkalmával határozatilag felhivatott : hogy a számvevőség vezetése és kezelési rendszerének megjavítása tárgyában javaslatát törvényhozási tárgyalás végett mielőbb készítse el, ós terjessze a képviselőház elé. A képviselőház ezen határozatának fogalmazása kétséget hagy fenn annak értelmére nézve, mert nem határozza meg azt, hogy vájjon az állami számvevőszék csak is a számvevőségi hivatalok vezetése ós kezelési rendszerének megjavítása tárgyában terjeszszen-e javaslatot a képviselőház elé ? vagy pedig azon törvényjavaslatot sürgeti a ház, melyet a számvevőszóknek az 1870. XVIII. t. ez. 27. §. értelmében, saját ügykezelését, az állam összes számviteli rendszerének, ós az államadósságok ellenőrzésének szabályozását illetőleg, a képviselőház elé kell terjesztenie, és a melyre nézve a törvény két évi határidőt szabott. Az állami számvevőszék az utóbbi értelmet fogadta el, mint szerinte alaposabbat; mert nem tételezhette fel, hogy a törvényhozás egy, már szentesitett törvénytől eltórőleg, az állam összes számviteli rendszere helyett, ennek csak egyik alkatrésze és tényezőjére, a számvevőségekre nézve kívánná a javítást, különben is a számvevőségek és azok rendszereinek szervezését az állami számvevőszék az állami számvitel általános rendezésétől elválaszthatlannak tartotta. Azt a feladatot tehát, melyet az idézett határozat az állami számvevőszóknek juttatott, az állam összes számvitelének szabályozásával vélte a számvevőszók legczólszerübuen és legjobban megoldhatónak. E czélból haladók nélkül hozzáfogott az állami számvitel mikénti szabályozásának tanulmányozásához, s mint tevékenységének ezen irányban mutatott jelét : felemlítheti azon kórdőpontokat, melyeket ezen czélból ugy a ministeriumokhoz és társulatokhoz, mint egyes elismert szakfórfiakhoz intézett. Az állami számvevőszók az^n lesz, hogy az ország számvitelének rendezése tárgyában készítendő törvényjavaslatot a törvényben meghatározott időre elkészíthesse, és igy reméli, hogy ez által mind az idézett törvény rendeletének, mind a képviselőház emiitett sürgető határozatának eleget fog tenni. A vallás és közoktatási minister kezelése és felügyelete alatt levő magyar és erdélyi alapok 1869-ki zárszámadásairól szóló előterjesztés, a képviselőháznak 1871. évi márczius ll-ki 307-ik ülésében 3,320. j. k. szám alatt hozott határozata folytán az állami számvevőszóknek adatott ki a törvény értelmében való eljárás vógett oly czélból, hogy azon zárszámadások az állami számvevőszók észrevételeinek kíséretében annak idején az országgyűlés elé terjesztessenek.
