Képviselőházi irományok, 1869. XIV. kötet • 1351-1372. sz.
Irományszámok - 1869-1351. Részletes jelentés az 1870-ik évi államháztartásról, az államvagyonról, az államadósságok ellenőrzéséről és az azok körül szerzett számviteli tapasztalatokról
52 1351. SZÁM. közjövedelmeinek 45% által fedeztetik (16. §.) 55% pedig a közös költségek fedezésére és a közös kincstárba szolgáltatandó. (17. §.) Ugyanezen pénzügyi egyezmény szerint, haj! némely évben az összes jövedelmek 45%-a nem birná fedezni Horvát-Szlavonországok megállapított beligazgatási szükségletét: a hiányt Magyarország előlegezi. (25. §.) Ha azonban Horvát-Szlavonországok adóképessóge annyira emelkednék, hogy túlhaladná azon arányt, melylyel a közös költségekhez járulnia kell, (6. 44 %) akkor a fölösleg Horvát-Szlavonországok rendelkezése alá esik, a nélkül, hogy azon összegeket, melyekre nézve a megelőző években a közös költségeket illetőleg hátramaradt, Horvát Szlavonország utólag visszafizetni köteleztetnék. (27. §.) Ezen meghatározások alapján Horvát-Szlavonországok jövedelmeit illetőleg egy leszámolásnak kell készülnie, mely a magyar korona országainak zárszámadásaival egyidejűleg a magyar korona országainak közös törvényhozása elé terjesztendő. (1868. XXX. t. ez. 28. §.) A törvény ezen rendeletének alapján az állami számvevőszók kötelességének tartá HorvátSzlavonországok jövedelmeinek leszámolását kezdeményezni. Ez okból az ahoz szükséges számadási adatok megszerzéséről már f. ó. júniusban gondoskodott, s ugyanakkor 235/ elnöki sz. a. felszólitá a pónzügyministert, hogy a törvóuy élteimében való leszámolás eszközlése iránt intézkedjék, és hogy ennek lehető legczélszerűbb keresztülvitele végett magát az állami számvevőszókkel ideje koráu érintkezésbe tegye. A pónzügyminister 1871. július 8-án 29 430. sz. a. adott válaszában azon véleményt hangsúlyozta, hogy a kérdéses leszámolás egybeállítására, az adott körülményeknél fogva csakis az állami számvevőszók lehet hivatva; mert a leszámolást az ahoz megkívántató adatokat tartalmazó évi zárszámadás egy beállításának kell megelőzni, miután a leszámolás egyes tételei a zárszámadáson alapulnak, s igy csak ennek folyományát képezik. Az állami számvevőszók tárgyalás alá vévén a pónzügyminister ezen véleményét, azon megállapodásra jutott: hogy a nevezett törvény által feltételezett, s államháztartásunk rendezettségének szempontjából is igen kívánatos leszámolást, épen a számvevőszók van legkevésbé hivatva teljesíteni. Mert a számvevőszók feladata a törvény szellemének megfelelőleg, nem közigazgatási teendőkben, hanem épen azok ellenőrzésében áll, s mert különben is az 1868. XXX. t. ez. 6—9. §§-ban körülirt határozatok értelmében, a közös költségekhez számítandó részletek meghatározására az egyes kormáuyhatóságok hivatvák ; e tekintetben tehát előzetesen befolyni annál kevésbé tarthatta feladatának az állami számvevőszék, miután hivatása épen a ministeriumoknak ezen ügy lebonyolításánál követett eljárását — a törvény értelmében ellenőrizni, és a leszámolási munkálat tartalmát felülvizsgálni. Az állami számvevőszék tehát a helyett, hogy a leszámolás keresztülvitelébe elegyedett volna, 1871. július 26-án 291.| eln. sz. a. egy javaslattal lépett a ministertanács elé, mely szerint — miután a leszámolásnak 1869. és 1870-re egyszerre kell, még pedig az érdekelt ministeriumok és a horvát autonómkormány megbízottjainak közös megállapodásai alapján eszközöltetni; — tekintve az ügy sürgősségót és fontosságát — a pónzügyminister, a közlekedési, kereskedelmi, honvédelmi ós a horvát-szlavon-dalmát ministerek, valamint a horvát autonóm kormány megbízottjaiból, vógre az illető számvevőségek küldötteiből haladék nélkül egy bizottság alakittassók, mely a mondott leszámolást 1869. és 1870. évre, [a* 1869-ki zárszámadásból, illetőleg az 1869. és 1870-ki pótkezelósi kimutatásokból és más forrásokból merített adatok felhasználásával elkészítse. Ezen javaslat támogatására és keresztülvitelére a ministertanács elnöksége kéretett föl. A számvevőszéknek ezen átiratáról ugyanakkor értesíttetett a pónzügyminister is, ki előtt egyszersmind felfejtetett, hogy a mondott leszámolásnak nem lehet más czélja, mint: megállapítani, vájjon Horvát- ós Szlavonországok köz jövedelmeinek 45%-"ból kikerül-e a törvény által megszavazott belizgatási átalány? és ha nem,' mennyire rug a törvény 25. §-a szerint a közös (magyar-horvát) kincstárból előlegezett és nyilvántartandó összeg? megállapítani továbbá azt: vájjon Horvát-Szlavonországok jövedelmének 55%-ból fedezhető
