Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1350. Ó-Buda m.-város közönségének felirata, Buda-Pest fővárosok egyesitése tárgyában
398 1350. SZÁM. 1350. szám Ó-Buda m.-város közönségének felirata, Buda-Pest fővárosok, egyesítése tárgyában. Mélyen tisztelt képviselőház. A nagyméltóságú magyar királyi belügyminister urnák, Buda és Pest fővárosok, valamint Ó-Buda koronamezőváros és a Margitszigetnek, egy fővárossá egyesítését czólzó törvényjavaslata a tisztelt házhoz benyújtva lóvén, mielőtt az érdemleges tárgyalás alá vétetnék, a tisztelettel alólirott városi közönség, mint egyik érdekelt fél, e javaslatot iltetőleg következő alázatos előterjesztés és kórelemmel járul a tisztelt házhoz. Ó-Buda város közönsége, habár magát biztossággal tájékozni csakugyan nem képes az iránt, ha vájjon a czélzott egyesítésből reá előny, avagy hátrány származard-e ? tekintettel még is az egyesülést mindinkább hangoztató közvéleményre, s méltányolva az e részben nyilvánuló közóhajt s netáni országos érdeket, — amaz egyesülést elvben szinte fogadja ; azonban nem csak czólszerünek véli, de szükségesnek is tartja, hogy a három város ezen egyesítése, ne a törvény általi ráparancsolásnak, hanem a mindennemű érdekeik tekintetében egymás közt előzetesen, s autonomi jogkörükben kónyszeritlenül megegyező városok szabad akarat nyilvánulásának kifolyása legyen. Ó-Buda koronamezőváros például a törvényjavaslat 82. §-ában magára és érdekeire nézve már most veszélyeztetést lát, a mennyiben, ha a három városnak egyesítése törvény által előbb mondatnék ki, mint sem ezek egyenkinti érdekei egymás közt előzőleg öszhangzásba hozatnának, akkor e város, mely az egyesülés módozatainak utólagos megállapítása végett összeülendő 3 városi képviselet közt, legcsekélyebb számmal fog jelentkezni, érdekeit a leszavaztatás miatt megóvni képes többé csakugyan nem leend ; s azon esetben viszont, ha utólag a mindennemű érdekek tekintetében, valóságos egyesülés el nem órettethetnék, hanem az egyesülés csak a három város együttes közigazgatási szervezésében állapíttatnék meg, e város> a mellett, hogy önállóságát elvesztené, a központosítás által igényelt, tetemes helyhatósági terhekhez sokkal nagyobb mérvben kénytelenittetnók járulni, mint a mennyibe eddigi önálló kormányzata került, s e mellett sa; '* községi életének fenntartása és emelése tekintetében viszont önmagára lóvén hagyatva, ez álláspont, a ha J almásán emelkedő két testvér főváros társaságában e várost kétszeresen visszás ós kedvezőtlen helyzete hozná. * Ugyanazért alázatos kórelmünk oda járul, hogy csak a három városnak egymás közti órdekegyesüiű'se alapján jöhessen létre az azok egyesítését czólzó törvény; a mennyiben pedig a tisztelt ház az általunk itt felhozott észrevételeket ós okokat elég fontosnak nem tartván, az idézett törvényjavaslat érdemleges tárgyalásába már most bocsátkoznék, s esetleg a három városnak a jelen törvényjavaslat alapján és szellemében való egyesítését törvény erővel elhatározni jónak látná, ez esetre bátorkodunk városunk érdekében a következő kívánalmakat különösen előterjeszteni: 1-ör Városi községünk a rendőrségnek állam költségen való kezelését szívesen veszi, azonban határozottan idegenkedik, a legtöbb adót fizetők előjogának és a főispánságnak a fővárosbai beültetése és meghonosításától, mint a mely intézmények, a főváros viszonyainak nemcsak meg nem felelnek, de sőt az ' e viszonyokból fejlődő szabadabb szellem követelményeivel ellenkeznek. 2-or Az egyesitett főváros igazgatása semmi esetre se legyen annyira központosított, hogy a távolabbi városrészeknek, s igy e városnak polgárai adó, árva, ós egyóbb közügyekben kényszerülve legyenek
