Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1347. A magyar királyi állami számvevőszék jelentése a magyar királyi ministerelnökhöz, az 1867. évi kezelési kimutatásoknak és az 1868. évi állami zárszámadásnak számtani megvizsgálásáról
1347. SZÁM. 339 azoknak időleges kamatait képezi, következőleg az állam elvitázhatlan jövedelmének nem tekinthető, s mint ilyen a tiszta jövedelmak összegéből levonandó, a mely összegeknek levonása után az illető mérlegben kimutatott fölösleg is leszáll 1.733,081 frt 90*/ a krra. A vagyon. Az állam vagyona áll: ingatlanok, termesztmények, szerek, stb. értékeiből, államkövetelésekből és készpénzből, terheit pedig képezik az államadóságok s egyéb tartozások. Az ingatlanok becslésénél alapul vett elvek már a hetes bizottság jelentésének 33. lapján felsorolvák, és a tett számítás a fel vizsgálat után is csekély eltórósssl megfelelőnek mutatkozott. A termesztmények ós anyagok értékének kiszámításánál az előállítási ár szolgált alapul, a szerek és eszközök pedig nagy részben az 1868. évi kezdőleges állapot szerint vétettek fel 1868. végén is, a mikor a fenntartási és ujitási költségek eléggé következetesen már mint végleges kiadások fordulnak elő, a mennyiben t. i. a kopási százalók le nem számitatott a fenntartásokkal eszközlött javításnak is számításon kivül kellett maradnia. Az ingatlanok ós az anyag értékének álladóka azonban nem felel meg tökéletesen a tényleges állapotnak, a mennyiben t. i. némely tételek hibásan vétettek fel, mások a vagyonmérleg egyes részeiben felcserélve lettek kimutatva, végre némely tételek egészen számításon kivül maradtak. így a többi közt a fénybányák vagyon álladóka 400 frt a bányaerdőké 40,143 frt. 80Y 2 kr a koronái erdőké 141,180 frt ; magasabb, a bányauradalmak vagyonálladéka ellenben 10,000 frt., a fénybányáké pedig 201,548 frt. 55 krral csekélyebb összegben vétetett fel, egy 223,484 frt. 22 krnyi összeg pedig a lipótmezei tébolyda ingatlan vagyona, ugy az ingatlanok, valamint a termesztmények között is, tehát kétszer lett beszámítva. Az ingatlan vagyon ós részben a termesztmények álladóka nem lett kimutatva : a) a kőszónbányáknál, b) a sóbányák egy részénél, c) a sószállitó hivataloknál, d) a belügyministeri um kormányzata alá tartozó több kincstári épületnek értéke egészben. Ezen hiányok részben már 1869-ben pótoltattak, a mi pedig 1869-ben is figyelmen kivül maradt, annak kiigazítása az 1870. évi zárszámadás teendője leend. A felsoroltakból kitűnik: hogy a zárszámadásban foglalt kimutatások az állam vagyon álladókát teljesen nem állítják ugyan elő, figyelemmel azonban azon nehézségekre, melyek az államvagyon álladókának emez első összeállítása alkalmával is természetszerűleg előgördültek, a kitüntetett eredmények becses anyagul szolgálnak arra nézve, hogy azoknak alapján az ez irányban is oly annyira kívánatos tökéletesbitest az állami számvevőszók egyik főbb feladatának tekintse. A vagyonálladóknak egy további tényezőit képezik az állam követelései és tartozásai. Ezen végkövetelósek ós tartozások, mint már a jelentós folyamában említve volt, a kezdőleges hátralékok, ós a folyó évre vonatkozó követelések és tartozásoknak (jövedelem és költség) a valóságos bevótetelek ós kiadások levonása után fennmaradt összegeiből állanak. Eme három tényezőnek helyes volta a végleges hátralékoknak helyességét is kótségon kívülivé teszi. Az 1867-ről 1868-ra átment kezdőleges hátralékok álladókat az állami számvevőszék azon szoros viszonynál fogva, mely a két évet a számvitelnek az átváltozot kormányalakhoz lett alkalmaztatása folytán egymáshoz köti kénytelen volt az 1867. évi kezelési eredményekről tett jelentésében körülírni. Az állami- számvevőszók az 1867. évi cselekvő hátralékot 144.598,572 frt. 51 krral. a terhelő hátralékot pedig 253.905,414 frt. 39 krral, mint azok a zárszámadásban kimutatvák, biztos adatok hiányában csak fenntartással fogadhatja el, és megragadja az alkalmat, hogy az országgyűlés előtt különösen hangsúlyozza az államtartozások ós követelések, főleg pedig az egyenes adók ós bérleti hátralékok 43*
