Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1347. A magyar királyi állami számvevőszék jelentése a magyar királyi ministerelnökhöz, az 1867. évi kezelési kimutatásoknak és az 1868. évi állami zárszámadásnak számtani megvizsgálásáról
340 . 1347. SZÁM. tisztázásának szükségét, mert meggyőződése szerint alig fór hozzá kétség, hogy egy, az állami követelések érdekéhen legszigorúbb elvek szerint keresztül viendő liquidatióval a kimutatott hátralékokból jelentékeny összegnek kell leíratnia. Hogy tehát mind a közigazgatásban az évről óvreöregbedő zavaroknak vége vettessék, mind pedig azért, hogy az állam, valamint az érdekeltek saját ügyeik iránt tisztába jöhessenek, az állami számvevőszók országgyűlési határozattal v é 1 n é u t a s i t a n d ó n a k a p ó n z ü g yministert: miszerint a fent nevezet hátralékoknak mielőbbi liquidatióját keresztül vive, a z i 11 e t ő s z á m v e v ő s ó g e k k ö ny v e i t a liquidátió eredménye szerint helyesbítesse; és csakis akkor, ha a helyesbített könyveknek kivonatai az 1870. évi XVIII. t. ez. értelmében az állami számvevőszókkel közölve leendenek, lesz egyszersmind lehetséges, hogy az államvagyon mérlege megbízható adatok nyomán kiigazitassók ós végleg megállapitassók. A vagyon kimutatás ezen részénél felmerült tévedések az 1869. évi zárszámadásban kiegyenlítettek nevezetesen a horvátkezelésnól 32,853 ft 25 */, krral a sókezelósnél . . ... . . . . . .. . 638,310 ft 97% krral voltak a követelések magasabbra számítva, csekélyebbekre pedig: ;V a pónzügyministerium központi igazgatásánál . . . 14,093 ft 17y 2 krral a belügyministeriumnál . 10,442 ft 96 krral a távírdák tartozása végre 2,305 ft 48 krral mutattatott ki kevesebbet, mint a hogy kellett volna. A könyveknek helyszínén eszközlőlt vizsgálata alkalmával bebizonyult végre, hogy a sóhivataloknál szállítási téritmónyekből eredő, az 1866. évi álladók szerint, két milliót meghaladó követelések léteztek, melyeknek kimutatása a nyert felvilágosítás szerint, az 1868. évi zárszámadás szerkesztésénél azért nem vétetett tekintetbe, mert nem voltak kéznél előbb a kezelő hatóságoknál, később pedig a bécsi számvevőségnél vezetett azon könyvek, melyekből a felvételre alkalmas összegek kiderithetzők lettek volna; különben e tételre az 1870. évi zárszámadásnál különösen figyelembe fog fordíttatni, megjegyezvén előre is, hogy a helyszíni vizsgálatnál szerzett meggyőződés szerint ezen követelések, időközben törtónt lerovások és leírások által IS70. végén néhány százezer forintra szállottak alá; ez alkalommal jegyezvén meg azt is : hogy a zárszámadás III. füzet 16. lapoldal 23. tótele alatt a dohány készlet leszámítolására vonatkozólag felvett 600,000 frt tartozás, a megtekintett eredeti ügyirat tanúsága szerint 1870. óv folyamában egy további 96,313 frt 36 kr. utánfizetéssel lön kiegyenlítve; minélfogva a zárszámadás jegyzetében érintett 914,339 frt 04 kr. helyett csak 696,313 frt 36 krt kellett valósággal kifizetni. Annak bebizonyítására, hogy a részletes vagyon kimatatásokban foglalt álladók.teljes ós tökéletes kifej ózóst nyert-e a vagyonmérlegben? a már emiitett felcserélések figyelembe vétele mellett következő próbaszámítás szolgál. A zárszámadás 32. 33. lapoldala szerint, 1867 végén 1868 végén a bevételi hátralék .... 144.598,527 frt. 46 kr. 128,512,835 frt. 02 kr. a kiadási „ 253.905,414 frt. 39 kr. 263.372,229 frt. 32*/, kr. maradt tehát tiszta kiadási hátralék 109.306,886 frt. 93 kr. 134,859,394 frt. 30 1 /,, kr. miután a dohányjövedéki épületek értéke 2.167,559 frt. — kr. 2.167,559 frt. — kr. és postajövedóki épületek értéke 78,024 frt. — kr. 78,024 frt. — kr.
