Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről

1248. SZÁM. 15 B) Puszta telkek • 68. §. A puszta telkek (sessiones desertae) azon birtokosoknak válnak tulajdonává, a kik azoknak 1848. évi január 1-én birtokában voltak; ha csak meghatározott időre vagy visszahuzás világos fenntartása mellett kötött szerződések azt nem gátolják, a mely esetben azokra a bérföldek és majorsági birtok iránti törvények határozatai alkalmazandók. „Egyébiránt a jelen törvény 8. §-ának hatálya ide is kiterjed." C) Foglalások. 69. §. A jelen törvény III. fejezetének a foglalásokról szóló intézkedései, az ország ezen részeire a kö vetkező változtatásokkal terjesztetnek ki: a) oly békés birtok, a mely már 1819. évi január l-jén fennállott, többé meg nem támadható ; b) a foglalások iránti kereseti jog elenyészettnek tekintethetik : ha a per 1862. évi deczember végéig, a székely-földiekre pedig 1870. évi január l-ig meg nem indittatott. D) Erdei haszonvételek. 70. §. Oly erdők vagy erdőrészek, a melyek akár az 1819/20. évi országos összeírás előtt, akár az- . után, örökszerződés vagy végérvényes Ítélet utján a községnek vagy egyes volt urbéieseknek kizárólagos haszonvételül adattak át: nem esnek úrbéri rendezés alá, hanem a volt-urbéresek tulajdonává válnak. A mennyiben ilyen erdőkben vagy erdőrészekben egyedül csak a volt földesúr tisztjei vagy cselédei részére volt fenntartva erdei vagy legeltetési haszonvétel: az a volt-urbéresek tulajdoni jogát nem csonkítja, azonban a fenntartott faizási vagy legeltetési haszonvételnek megfelelő erdőrész a volt földesúrnak kiadandó. 71. §. Egyéb esetekben az úrbéri faizás ós makkoltatás fejében a volt úrbéreseknek járó erdő-illetmény kiszabásánál a következő elvek tartandók szem előtt : 1) Azon jobbágy-házhely egész teleknek tekintendő, a melyhez az 1819/20-ik évben eszközlött országos összeírás szerint az első osztályú községben legalább hat hold, — második- osztályú községben legalább 9 hold, — a harmadik és negyedik osztályú községekben pedig legalább 11 hold úrbéri föld tartozik, holdját mindenütt 1600 D öllel számítva. 2) Erdőilletményül egy egész telek számára egy ós fél holdnál csekélyebb és hat holdnál nagyobb erdőtér — holdját 1600 • öllel számítva - rendszerint nem szabathatik ki. 3) Ha azonban a hely viszonyokhoz képest ezen mérték mellett az 1848. évi január l-ig élvezett törvényes haszonvétel ki nem kerülne : az egy egész telek után járó erdőilletmény kivételképen kilencz (1600) négyszegöles holdra fölemelhető. 4) Viszont a hol a volt úrbéres által 1848. évi január l-ig élvezett erdei haszonvétel oly csekély volt, hogy annak folytatására egy és fél holdnyi erdőtór nem kívántatik: ott az erdőilletmóny egyegy egész telek után a 2. pontban megállapított minimumon alul is leszállítható. 5) Azon volt úrbéresek, a kik az úrbéri földeknek az 1. pontban említett átlag mennyiségénél többet vagy kevesebbet birnak: külső birtokuknak ezen átlaghoz mórt aránya szerint kiszabandó erdőrészt kapnak.