Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről
16 1248. SZÁM. 6) Mindazon volt úrbéreseknek, a kik külsőség nélkül csak házat és belső birtokot birtak: egy nyolczadrésze jár azon erdőilletménynek, a mely ugyanazon községben egy egész telek után fog megállapittatni. Ha pedig ez nem felelne meg az 1848. január 1. előtt élvezett erdei haszonvételnek : kivételképen az illetmény fel is emelhető, azonban ez az egy egész telek után megállapított maximumot ttíl nem haladhatja. 72. §. Egyéb tekintetben az erdőilletmény kiszabására nézve a jelen törvény 27., 29., 31., 32. és 33. szakaszainak határozatai az ország eme részeiben is irányadók, azon különbséggel : hogy a 29. szakaszban 1200 P ölével megállapított 22 hold, Erdélyben 1600 D öllel számítandó 16 % holdra szállítandó le. E) Nádlási haszonvételek. 73. §. A nádlási haszonvételek végleges rendezése tekintetében a jelen törvény 34—37. szakaszai, az ország ezen részeire nézve is irányadók. F) Legelő-elkülönités. 74. §. Az egyhatárbeli 1848. évig közösen használt összes gyeplegelők és nem erdei legelők a volt földesurak s a volt jobbágyok közt felosztandók. A felosztás az eddigi gyakorlat alapján, mindkét félre nézve az általuk ugyanazon határban, tulajdoni joggal birt földbirtokuk arányához, még pedig a volt földesurakra nézve majorsági birtokuk arányához, a volt jobbágyokra nézve pedig tulajdonukká vált összes földbirtokuk arányához képest történik. Azonban az egykori földesúr részére a közös legelőnek legalább is egy negyedrésze teljes tulajdonul fenntartandó. Ha a volt jobbágyok számára ily módon kihasított gyeplegelőrész, azoknak nagyobb számú marháik tartására az 1848. év előtt e részben fennállott gyakorlatot tekintve elegendő nem lenne, ós ha egyszersmind az egykori jobbágyok az 1848-ik évig erdei vagy havasi legelő használatában voltak ; azoknak ezen erdei ós illetőleg havasi legelőből pótlásul oly mennyiség adandó ki, hogy a számukra kihasítandó összes legelőtór az 1848-ig élvezett haszonvétel folytatására elegendő legyen. Ezen úrbéri illetményből csak annyi terület vonható le, a melynek közönséges becsértéke az eddig netalán fizetett taksa vagy külön teljesített yiszonszolgálmányok tőkéjének megfelel. E tőke az eddigi óvibór vagy viszonszolgálmányok értékének húszszoros összegéből áll, a melyből azonban egy hatodrósz a beszedési és kezelési költségek fejében levonatik. A havasi legelöilletmónynyel együtt az azon létező fák is az illetőnek tulajdonába mennek át, de ezek becsértéke is az illetményből levonandó. 75. §. A lelkészek számára a legelő-illetmény hasonlókép birtokuk arányához képest szabandó ki: csakhogy ezen résznek, habár aránylag csekélyebb vagy épen semmi birtokkal nem birnak is: mindenik egyházközségében valláskülönbség nélkül — azon helyen, hol az templommal vagy paplakkal el van látva, mindig annyinak kell lennie, a mennyit azon középmérték tesz, mely ugyanazon határban egy külső birtokkal ellátott volt jobbágy számára rendeltetik. Az iskolatanitó számára minden esetben hasonló illetmény hasítandó ki.
