Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1248. 1871-ik LIII. törvényczikk az 1848-ik évi törvények által megszüntetett urbéri kapcsolatból fennmaradt jog és birtokviszonyok rendezéséről

14 1248. SZÁM. 64. •§. A mennyiben urbériség vagy majorság czinién 1862. évi deczember végéig kereset be nem adatott: az ily kereset többé meg nem indítható ós a birtok a birtokos tulajdonává válik. Az 1848. évi január l-jén létezett birtok mellett az érvényes jogcziin vélelmezendő, s ennélfogva a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulajdonjogot a birtokos irányában követeli. 65. §. A székelyföldi urbórisógek tárgyában a következők rendeltetnek: 1) Úrbéri természetű birtoknak tekintendő, s országos megváltás tárgyát képezi a székelyföldön a kolozsvári 1846/47. évi 3. t. ez. 1. §-a alapján mindazon telek ós föld, a mely az 1819/20-ik évi (Czirákyféle) országos összeírás alkalmával adózó és szolgáló ember birtokában találtatván, mint úrbéri természetű birtok a most érintett összeirásba beiktatva lett s a melytől az úrbéres azóta 1848. évig orszá­gos adót fizetni s földesúri szolgálmányokat teljesíteni tartozott. Az ily birtok majorsági birtok, vagy székely örökség czimén többé meg nem támadható, hanem a volt úrbéres öröktulajdonává vált. 2) Minden oly birtok, a mely az 1819/20. évi országos úrbéri összeirásba fölvéve lett, úrbéri ter­mészetűnek vélelmezendő mindaddig, a mig be nem bizonyittatik: hogy az 1819/20. évi összeírás óta 1848. július l-ig, vagy bírósági ítélet, vagy illetékes politikai hatóság határozata, vagy elvégre az érde­kelt felek jogórvényes egyezkedése, úgymint: időleges kötések, zálog-, haszonbóri, szegődmónyi, vagy más tisztán magánjogi szerződós által úrbéri természetét elvesztette. Arra nézve, hogy valamely, az 1819/20, évi országos úrbéri összeirásban foglalt úrbéri birtok úrbéri természetét később elvesztette s majorsági birtokká vált: a bizonyítás terhe azt illeti, a ki a tulaj­donjogot ez alapon követeli. 3) Ugyanezen jogvólelem kedvezménye kiterjed azon birtokokra is, a melyek az urbórt megszün­tető törvény keletkeztekor valamely adózó és szolgáló ember kezein voltak, a mig nem igazoltatik : hogy azok az 1819/20. évi országos úrbéri összeirásban nem foglaltatnak s tiszta majorság természetével biró székely-örökséget képeznek, vagy: hogy habár az 1819/20. évi úrbéri összeirásba bevezettettek is, de azóta úrbéri természetüket elvesztették. . A bizonyítékot ily esetben szintén azon fél tartozik előállítani, a mely azt állítja, hogy a kere­setbe vont birtok nem úrbéri természetű. • • Az urbériség vagy székely-örökség czimón a kereset többó meg nem indítható, ha az 1870. jan. l-ig be nem adatott; ós ily esetben a birtok a birtokos tulajdonává válik. Azon birtokosok azonban, kik országos kárpótlás iránti igényüket kellő időben bejelentették, de azzal egészben vagy részben elutasittattak; a nem kárpótolt birtok iránt keresetüket, az elutasító határozat kézbesítésétől számított három hónap alatt az illetékes úrbéri bíróságnál beadhatják. 66. §. A jelen törvény 2-ik ós 3-ik szakaszainak határozatai az ország ezen részeiben is órvóny­nyel bírnak. 67. §. 1848-ban az úrbéri kapcsolat megszüntettetvén és a volt földesuraknak biztosított kármentesítés nagyobbrészt már megállapítva és kifizetve lóvén : az úrbéri kapcsolatból eredő és következtetett jogok ós kötelezettségek is elenyésztek. A mennyiben mindazonáltal ezen kármentesítés a volt földesurak részére még nem volna kiszol­gáltatva : a megtérítendő összeg kiszámítása ós kifizetése az eddig fennállott szabályok szerint eszközlendő.

Next

/
Thumbnails
Contents