Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről

136 1314. SZÁM. Teljes elfogulatlansággal itólni a Lloyd felett és venni szemügyre annak az állam érdekében tett és esetleg ezentül teendő szolgálatait : volt azon irányelv, mely a kormányt vezérelte,' midőn az 1865. július 27-én kötött szerződésnek a jelen 1871. óv végével bekövetkezendő lejártára való tekintettel részt vett azon tárgyalásokban, melyek a t. ház asztalán fekvő új szerződés megkötését eredményezek. Az 1865/7. évi XVI. t. czikkben foglalt kereskedelmi ós vámszövetsóg az ausztriai Lloydot „mindkét fél forgalmi érdekeit előmozdító nemzetközi, tengeri postaszállító és hajózási vállalatnak" mondja s mint ilyet helyezi a közös külügyi minister vezetése alá, ki azonban „az ezen intézetet illető tengerészeti ós postaügyekben a két kereskedelmi ministerrel egyetértőleg fog eljárni." Azon állami czól, melynek a Lloyd első vonalban szolgál és melynek czime alatt nyert az államtól eleinte különféle kedvezményeket, 1855-tól 1858-ig subventiót, 1858. óta pedig határozottan költségtérítést, a monarchia ós a keleti országok közti tengeri postaszolgálat teljesítése. Midőn tehát az 1865. évi Lloydszerződós lejártával állott a kormány szemben, először is azon kérdést kellé felvetnie, van-e egyátalán továbbra is szüksége az államnak az eddigelé a Lloyd által teljesített szolgálatra vagy sem ? A felelet csak igenlő lehetett. Minden állam, melynek van tengerpartja s mely a tenger által tőle elválasztott államokkal üzleti összeköttetésben ál], egyik első rendű feladatának ismeri, ezen országokkal rendes, gyors ós biztos postai összeköttetést létesíteni, mely a tengeren ópügy, mint szárazföldön úttörője, istápja és nélkülözhetlen feltótele az illető országok közti kölcsönös érintkezésnek ós forgalomnak. Nagyobb mórvü áruforgalom csakis ott fejlődhetik, hol a személyszállításról ós a levelezés közvetítéséről biztos ós szabályos módon van gondoskodva. Ha végignézünk a Lloyd által szerződésszerűieg fenntartott hajómeneteken, ugy találjuk, hogy csak igen csekély részük válhatnék ezúton is nólkülözhetővé. Az osztrák és magyar tengerpart formatiója olyan, hogy a postának és utasoknak a szárazföldön való szállítása majdnem legyőzhetetlen akadályokra talál. Dalmátországnak például a szárazföldön kocsipostai összeköttetése teljességgel nincsen, s ha e részben nem tagadható is, hogy Dalmatiának postai összeköttetéséről gondoskodni ez idő szerint tulajdonképen csak az ausztriai kormány lehet hivatva, mégis kétségen kívül való, hogy épen most, midőn Magyarország saját tengerpartjának emelését annyi áldozattal keríti elő, a Dalmatiával és Albániával való rendes összeköttetés reánk nézve is nagy fontossággal bir. Konstantinápolyba a triest-konstantinápolyi gyorshajó meneten kivül más összeköttetésekkel is rendelkezünk ugyan, t. i. egyszer hetenkint télen nyáron Belgrádon át (honnan tatárpostával szállíttatik odább a posta); a dunagőzhajózási idény alatt hetenkint kétszer Rustsuk ós Tárnán át, végül télen egyszer hetenkint Brassó-, Bukurest-Yárnán át. Mindazonáltal addig, mig a tervben lévő törökországi vasutak kiépülnek ós saját vaspályarendszerünkkel kapcsolatba lesznek hozva, sőt azután is nagy fontosságú marad a triest- (Fiume) konstantinápolyi közvetlen tengeri összeköttetés. A többi főbb levantai vonalokat, melyeken szinte igen jelentékeny a postaküldemények száma, melyeket részint a monarchia, részint (fennálló szerződések értelmében) más államok részére szállíttatnak, hasonlókép vagy fenn kell továbbra is tartanunk, vagy pedig abban hagyva a 26 óv óta teljesített közvetítési szolgálatot és rendre módosítván a fennálló internationalis egyezmények ide vágó határozatait, még a magunk postai küldeményeit is egészen Olaszországnak kellene átengednünk továbbítás végett. Ez esetben azonban a mint elveszitenők azon jövedelmet, melyet a két postaintézet közösen húz jelenleg a küldeményeiket reánk bizó külföldi államoktól, ugy kénytelenek volnánk saját levelezésünkre nézve vagy felemelni az eddigi tengeri levólportot vagy pedig a postajövedék rovására pótolni azon összeget, melyet a továbbításért majdan fizetnünk kellene. Minthogy tehát a monarchiának a Kelettel való postai összeköttetéséről a jövendőre nézve is gondoskodni kell; minthogy annak egy idegen ország postaintózetére vagy valamely idegen hajózási válalatra bizása állami tekintélyünkön ós ipari- ós kereskedelmi érdekeinken csorbát ejtene; minthogy. végre la régente dívott módhoz való visszatórós midőn t. i. a hadihajók teljesítek eme szolgálatot, a forgalom mai igényei mellett komolyan még csak szóba sem jöhetett; már a priori csak e kettő között maradt