Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
134 1314. SZÁM. ügyi szorongattatásból való kimentésre alapítani. A könyveiben vezetett deficit a tartalék-alap szakadatlan növelése által ekkor már mintegy 1.400,000 frtra szállott alá; hajóanyagának ós a hajógyárnak leltárilag felvett értéke pedig nem haladta már tul oly aránytalan mértékben azok valósággal realisálható értékét. A szerződós megújítása iránti tárgyalásoknál a Lloyd azt kérte, hogy az állami járulók az eddigi kulcstól eltórőleg, akként állapittassók meg, hogy összes akár bel- akár külföldi, akár gyors- akár rendes járatai után mértföldenkint egyaránt 3 frt. 30 kr. fizettessék neki, mely számítás mellett az évi járulók mintegy 2.800,000 frtot tett volna. Kérte azonkívül, hogy ezen szerződés 1879. végéig, azaz a társasági alapszerződós lejártáig köttessék meg. A kormány ez időtartamra nézve hajlandó volt a társulat kórelmót teljesíteni, oly kikötéssel azonban, hogy az első 7 óv leteltével revisio alá vétessék a szerződós. Az állami járulók kiszámítását illetőleg ellenben ragaszkodott az addig szokásban volt módhoz s azon kulcsot állilotta fel, hogy a külföldi gyors járatokért 4 frt 20, a külföldi rendes járatokért 3 frt 35 kr számittassók minden tengeri mórtföld után, a belföldi járatok pedig továbbra is díjtalanul tartassanak fenn. Ezen az alapon 2.284,000 frtot tett volna az évi járulék, a járatoknak eleinte czólba vett kiterjedése mellett. A további, ezúttal már a birodalmi tan'cs közbenjöttével folytatott tárgyalásak után 1865. július 27-én véglegesen létrejött s a folyó óv végével lejáró uj szerződós azután következő főhatározatokat foglalja magában. A szerződós tartama 1865. január l-jétől 1871. deczember végéig terjed; az állami járulók mértföldpónzek alakjában fizettetik, minden szerződésileg kikötött gyors (azaz óránkint rendszerint 10 tengeri mértföldet haladó) járatért egy-egy mórtföldre 4 frt 20 kr, minden közönséges (óránkónt 8 mfldt haladó) járatért egy-egy mórtföldre 2 frt 50 kr, számíttatván, a szerződésbe foglalt belföldi menetek pedig ingyen teljesíttetvén; ezen mértföldpónzek azonban összevéve egy év alatt a 2 millió forintot meg nem haladhatják; a Lloyd hajóinak a kikötői ós hajózási illetékektől való menetessóge (mi óvenkint körülbelül 70,000 forint meggazdálkodást képviselt) épugy, mint annak személyszállítási monopóliuma megszűnik. Egyúttal kötelességóvó tétetett a társulatnak, hogy az államtól 1859. óvben nyert 9 millió frtnyi előleget közvetlenül a hitelintézeti kölcsön után sorakozó 4°/ 0-kos elsőbbségi tartozásnak ismervón el, abból 1872. január 1-től 1876. végéig 1 millió forintot, 1877. január 1-től 1879. deczember végéig pedig 2 millió frtot törleszszen; s hogy pénzügyi állapotának megszilárdítása czéljából alapszabályait a törlesztés, órtóklejegyzés, kamat ós osztalék fizetés, igazgatás és kormányfelügyelet tekintetében eléje szabott módon alakítsa át. A közös activák közé tartozó 3 millió frtnyi adósság visszafizetési módozatát szabályozó kötelezvény másolata a módosított alapszabályok ós az 1865. július 27-én kötött utolsó szerződésnek másolata a ház irodájában tekinthetők meg. A szerződésben kikötött járatok következők voltak : A. Gyorsmenetek, melyekért az állam tengeri mértföldenként 4 frt 20 kr. költségtérítést fizet. 1. Triest-Corfu-Alexandria évenkint 48 menet 2.402 t. mfld. (oda s vissza) 2. Triest-Corfu-Syra-Konstantinápoly „ 52 „ 2.356 „ „ 3. Konstantinápoly-Köstendje „ 78 „ 386 „ „ 4. Küstendje-Odessa „ 39 „ 360 „ , A. óvenkint 2817956 tengeri mórtföld.
