Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.
Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről
132 1314. SZÁM. állapotát. Ha daczára az üzletben használt idegen pénzek tetemes voltának, daczára az 1853. évben megkezdett igazolatlan pazarlással kiállított hajógyár építése által felemésztett összegeknek és a Po-folyam hajózása iránt 1852. évben a haditengerészettel kötött s a társaságnak évenként több száz ezer forintnyi veszteséget okozó szerződésnek még pl. 1853. évben is sikerült — az ez évben mutatkozott igen élénk üzlet mellett 410.000 forintnyi tiszta nyerességgel zárni be a vállalat évi számadását, ez nagyrészt csak azon menthetetlen eljárásnak volt köszönhető, hogy a társaság igazgatósága az activ vagyonban való elégtelen értéklejegyzés által a vállalat valódi állását elég könnyelmű volt elpalástolni. A következő 1854. évben, a krimi háború kiütésének évében, eme palástolás sem segített többé. A háború által kedvezőtlenebbé vált valuta-viszonyok, a hajózási szükségletek általános megdrágulása és legíőkóp a kőszénárak roppant emelkedése folytán ez évben — az elég kedvező üzleti viszonyok daczára -— 950.000 forintnyi deficittel állott szemben a vállalat, melynek pótlásáról gondoskodni kellett. Eme pótlás azonban a vállalat megingatott hitele mellett s a krimi, háborúnak mármár észlelhető következéseivel szemben nehéznek, lehetetlennek tűnt fel. A krimi háború kimenetele folytán a kelet összes politikai, socialis ós kereskedelmi viszonyai gyökeresen átalakultak. A keleti országok elzárkózottságánál fogva a forgalom addig leginkább csak azok egyes kikötői között mozgott, s ennek közvetítése régi idő óta fennállott összeköttetéseinél fogva leginkább a Lloydnak jutott. Most megnyílván az addig zárva volt sorompók, a nyugati országok hatalmas ipara vette birtokába a keleti piaczot, s a verseny, mely addig a meglevő csekély forgalom közvetítése körül forgott, most a kelet ós nyugat kereskedelmi czikkeinek és termékeinek kicserélésére irányult, más szóval a verseny nem az egyes hajózási vállatok között állott többé, hanem a kereskedés anyagát szolgáltató országok között s hogy ezen versenyzésnél a Lloyd, mely Triestből vajmi csekély táplálókot nyert, a szándékolt 5—6 millió forintnyi ujabb tőkeszaporitás mellett is positiv állami segély nélkül tovább nem mérkőzhetett a franczia és Angolország dúsgazdag forrásaiból meritő ós ezek politikai túlsúlya és anyagi gyámolitása által is támogatott idegen vállalatokkal, alig szorul magyarázatra. Az előadott kürülmónyek s azon meggyőződós, hogy a vállalat zilált pénzügyi helyzete egyrészben okvetlenül a Lloydnak állami érdekben tett szolgálataiból fejlődött *) iuditák reá 1855. évben 0 Felsége akkori kormányát, hogy némely egyéb kisebb jelentőségű könnyítések mellett feloldá a Pó-folyam hajózása iránt, oly károsnak bizonyult szerződóst, mi által ama szolgálat, melyet a szerződós szerint a haditengerészet teljesített volt a Lloyd költségére, ennek saját kezelésébe ment át; azonfelül pedig az 1851-ben kötött postaszérződés lejártáig, tehát 1855. évtől számítandó 10 évig állandó évi e g y millió forintnyi államsegélyt biztosított a vállalat számára azon feltétel mellett, hogy ezen összegbe betudassék az első kibocsájtásu 3 millió forintnyi részvénytőke garantirozot 4°| 0 kamatja fejében netalán fizetendő járulék, hogy kedvezőbb üzleti eredmények beálltával a fenntebbi kamatnólküli előlegnek tekintendő segélyösszeg bizonyos előre meghatározott kulcs szériát lehetőleg törlesztessék, hogy az értéklejegyzések s a tartalék, nyugdíj s biztosítási alapok növelése szintén előre meghatározott módon rendesen teljesíttessenek, az évi osztalékot a kormány határozza meg, Triest ós Konstantinápoly közt gyors-hajózási vonal rendeztessék be, a vállalat szervezete s üzleti rendszabályai pedig czélszerüen átalakitassanak. Eme segélyezéstől várt javulás reményében az 1855. évi közgyűlés elhatározta a rég tervezett ujabb (tehát IV-ik) 3 millió ftnyi rószvénykibocsájtást és további 2 millió forintnyi elsőbbségi kölcsön felvételét, s ennek fejében a hajóanyag szükséges szaporítására nézve legott meg is történtek a megrendelések, # ügyde a várt javulás nem állott be. Az üzlet — a fentebb ecsetelt körülmények következtében • oly kedvezőtlenül alakult, hogy már 1856., 1857., 1858. években az órtóklejegyzések nem történ317.000 frt. veszteséget 650.000 „ „ 244.000 „ 45.000 „ 177.000 „ , *) Jegyzet. 1854. évben a triest-alexandriai vonal . . . a Pó-folyam hajózása a dalmatiai s albániai vonalok a horvátországi vonal az ancona-brindisi görögorsz. vonal eredményezett.