Képviselőházi irományok, 1869. XIII. kötet • 1247-1350. sz.

Irományszámok - 1869-1314. Törvényjavaslat az „osztrák-magyar Lloyd” gőzhajózási vállalattal a tengeri postaszolgálat ellátása iránt kötött szerződésről

1314. SZÁM. 131 gatója (kósőbb osztrák pénzügyminister,) a vállalatnak már működése első éveiben meg tudta nyerni az osztrák államkormány pártfogását. Ez időben a tengeri postaszállitás elnyerése magában véve nevezetes kedvezmény volt a vállalatra nézve, jóllehet az állam, melynek hadi hajói végezték volt addig a postaszolgálat emez ágát, csak tehertől menekült általa. A postaszállitás kizárólagos joga aránylag elég jelentékeny előnyöket biztositott a vállalat számára; a periodikus"személyszállítás kizárólagos jogából, a külfölddel váltott nem hivatalos levelezésekért járó tengeri levólportóból, valamint az összes kocsipostai küldemények viteldíjából tetemes ós biztos jövedelmet húzott; a postalobogó ós a hadihajók árboczszalagjának használhatása pedig felmenté hajóit a kikötői, hajózási és consuli illetékek fizetésétől. Különös terheket a postaszolgálat akkori igényei mellett már csak azért sem rótt a postaszállitás ellátása a vállalatra, mivel annak egész üzlete elejétől fogva a személyszállításra és kisebb málhák fuvarozására lóvén kiválókóp alapítva, hajói különben is — erre való szerződósszerü kötelezés nélkül — rendes időszakokban előre meghatározott irányokban helyről helyre járva kerestek és találtak foglalkozást. Fennállása első 15 évében a Lloyd mondhatni versenytárs nélkül űzte a levantei parthajózást, mely természeténél ós a forgalom akkori fejletlenségénél fogva csak szerény jövedelmet nyújtott ugyan, de viszont nem is csábította a vállalatot költséges és koczkáztatott müveletekre. Folytonos szerencse által kísérve, a kormány pártfogásából eleinte koronkénti előlegek, utóbb 1345-ben, midőn alaptőkéje már az egész 3 millió forinttal volt befizetve, ezen 3 milliónyi részvénytőke 4°/

0-os kamatjának Triest városával egyetemben vállalt állami biztosítása képében további hasznot húzván, egyre 8°/

0 osztalékot adhatott részvényeseinek. De komoly fordulat állott be az ötvenes évek kezdetén. 1851 évi július 9-ón köttetett az első formaszerü postaszerződós, melynek tartama 14 évre tehát 1864. végéig) lett megállapítva. Ezen szerződój a kikötői, hajózási és consuli illetéktől való mentességen kívül, melyről már fenntebb is volt szó, töbtnj.iü más könnyítéseket is biztositott a vállalat számára (a hajók indulása s érkezésekor követendő rendőri ós egészségügyi rendszabályok a vagyontalan osztrák alattvalók hazaszállítása iránti kötelesség tekintetóben sat.) ellenben szigorúan meghatározza a Lloydnak a külfölddel váltott levélpostai küldemények után járó tengeri levólporto s a kocsipostai küldeményekért járó viteldíj tarifáját, valamint azon vonalakat is, melyeken a vállalat hajóit előre meghatározott időszakokban rendesen járatni köteleztetik.*) De ez időben keletkezett a Lloydnak legveszedelmesebb versenytársa is, a „Messageries Nationales" utóbb „Messageries Imperiales" czimű franczia gőzhajózási vállalat, mely létrejöttét azon nem titkolt szándéknak is köszönhetó, hogy az osztrák Lloyd háttérbe szorítása által Francziaország politikai befolyása keleten erősitessók. Míg a Lloydnak a földközi tengeren csak kisebb török, orosz ós görög vállalatokkal és a franczia kormány által járatott állami hajókkal kellé versenyeznie, vetélytársai felett való elsőbbsége csak némi igyekezet mellett is, nem volt veszélyeztetve. Nem ugy a dúsan segélyezett uj franczia társasággal szemben, melynek nyilvánvaló politikai czélok által vezérelt fellépése a Lloydot is legnagyobb erőfeszítésre ösztönző. Ezen magában elóggó igazolt, de nem mindig szerencsés kéz által vezetett törekvésnek első látható nyomai a vállalat pénzügyi viszonyaiban már az ötvenes évek elején mutatkoztak, a mennyiben a társaság, mely addig 3 millió forintnyi alaptőkéjén tul csak csekély függő adósággal volt terhelve, 1852. évben 4 millió forintnyi elsőbbségi kölcsön felvételére, 1853-ban a második 3 millió forintnyi rószvónykibocsájtására, 1854-ben pedig ujabb 2 millió forintnyi kölcsön felvételére s a harmadik isme* 3 millió forintnyi részvény kibocsájtására kényszerült, ugy, hogy 1854. vógón már 9 millió frt részvénytőke, ós 6 millió forintnyi elsőbbségi kölcsön, együtt tehát 15 millió forintnyi tőke tartozás terheló vagyoni *) Jegyzet. A szerződés X. czikkében kikötött menetek következők: egyszer hetenként Triestből Konstantinápolyba, Corfu Görögország és Smyrna érintésével, kétszer havonkint Trapezunt és Syria ; egyszer havonkint Scutari, Durazzo és Prevesa és kétszer havonkint Brindisi érintésével; egyszer hetenkint Konstantinápolyból Galati- és Ibrailába; kétszer havonkint Triestből Alexandriába, egyizer hetenkint Triestből lstriába. Horvátországba, Dalmátiába és Anconába; végre naponkint Triestből Velenczébe s vissza.