Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.
Irományszámok - 1869-1155. Minister elnöki előterjesztés a határőrvidék 1872-ik évi költségvetéséhez
50 1155. SZÁM. 1155. szám. Előterjesztés a határőrvidék 1872-ik évi költségvetéséhez. A határőrvidék költségelőirányzata az 1872. évi magyar államköltségvetésbe vétetett fel először egész teljességében. Eddigelé nem egészen ugyan, de nagyrészben a közös hadügyi költségvetésben fordult az elő, s az ezen egyátalán nem közös területet érdeklő bevételek és kiadások megszavazása a delegatioktól kívántatott azon alapon, mivel a hadkötelezettség teljesítésének a határőrvidéken tényleg fennállott sajátszerű módozata következtében, a határőrvidék közigazgatása a hadügyministeriumüál, tehát egy közös ministeriumnál volt központosítva. Ezen eljárás ellen, mely ha nem bírt is törvényes a'appal, de az öröklött viszás helyzet álta" 'feltételezve volt, a magyar delegatio minden összejövetele alkalmával ünnepélyesen tiltakozott, különösen követelvén, hogy miután a határőrvidék a magyar korona kiegészítő részét képezi, s ennélfogva annak közigazgatása se közösnek, se katonainak nem tekinthető : a határőrvidék közjövedelmei s közigazgatási kiadásai a közös hadügyi költségvetésből jövőre választassanak ki, s tárgyalás és megállapítás végett, a magyar koronaországok egyedül illetékes törvényhozása elé terjesztessenek. A magyar delegatio kivánata teljesülhotósónek századokon át fejlett viszonyokban gyökerezett nem kis akadályok állottak útjában, végre azonban még is sikerült az utat kiegyengethetni. 0 Felsége saját legmagasabb kezdeményezéséből már az 1869. évi augusztus hó 19-kóről kelt legfelsőbb kéziratában kimondotta, a két varasdi ezrednek, s a szluini ezred két századának feloszlatását, s azok területének az illető horvát-slavon polgári területhez való visszaesatoltatását. Ezen legfelsőbb elhatározás maga után vonta azon kórdós megvitatását ós eldöntését, hogy a közösügyi költségekhez mennyivel járuljon a magyar korona eme provinczialisálandó határőrvidóki részek után: maga után vonta ezt azon alapon, mert a két országos küldöttség, mely 1867-ben a közösügyi terhek quóta-arányát tárgyalta, jegyzőkönyvileg kimondta, s a két törvényhozás is elfogadta, hogy az időközben az egyik vagy másik fél jövedelmei a jogilag hozzátartozó terület visszacsatolása által növekedni fognak, a quota-arány ujabb egyessóg által lesz megállapítandó. Az osztrák és magyar ministeriumok közt ez érdemben beható tárgyalások folytak, melyek azon egyezményre s országos határozatra, illetőleg törvényre vezettek, hogy a két varasdi határőrezred, s a szluini ezred 11. és 12-ik századának, nemkülönben Zengg város és Sissek község polgárosítása folytán az összes közösügyi költségekből 4 / 10 percent — a határőrvidék többi részének polgárosítása esetére pedig még l 6 /i 0 % ^ s '§T összesen 2% fog a magyar koronaországok terhére leüttetni; mig a törvény által már megállapittatott 70--30-as arány a közösügyi költségek fennmaradó összegének megosztásánál fog alkalmazásba vétetni. Mint fenntebb már említve volt, a magyar delegatio ismételve tiltakozott azon eljárás ellen, hogy a határőrvidék közjövedelmei ós közigazgatási kiadásai a közös hadügyi költségvetésbe vétessenek fel, sőt az 1870-ben kiküldött magyar delegatio hadügyi albizottsága javaslatba hozU, hogy a hadügyministerium 1871-re előirányzott költségvetéséből a határőrvidék közigazgatási kiadásaira előirányzott 2.681,256 forint, valamint a határőrvidóki bevételekre előirányzott 3 637,133 frt. töröltessék, s e javaslatot a magyar delegatio el is fogadta.
