Képviselőházi irományok, 1869. XII. kötet • 1148-1246. sz.

Irományszámok - 1869-1155. Minister elnöki előterjesztés a határőrvidék 1872-ik évi költségvetéséhez

1155. SZÍM. 51 Továbbá azon 635,917 forintnyi póthitelt, melyet a közös hadügyminister az 1870. évi határőrvidéki hiány, illetőleg a határőrvidóki közigazgatás költségeinek fedezésére kért, a közösügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság egyszerűen mellőzendőnek vélte, azon okból, mert tekintve e kiadások természetét, a bizottság azokat sem közösöknek, sem katonaiaknak el nem ismerhette. A delegatió ezen tárgyalásait követő 1871-iki márczius hó 18-ik napján a közös hadügyminister Ő császári s apóst, királyi Felségéhez egy emlékiratot terjesztett fel, melyben a határőrvidék pénzügyi viszonyaira vonatkozólag javaslattal lépett fel az iránt, hogy a határőrvidék költségelőirányzatának jövőre való szabályozása mikóp eszközöltessék. A hadügyminister ez emlékiratban egyebek közt azon módot is ajánlá, hogy lényegileg legalább lépne azonnal életbe a határőrvidóki quóta-arányra vonatkozó törvény, illetőleg országos határozat, ós pedig ugy, hogy a közös hadügyi ós a magyar kormány egyetértöleg állapítaná meg azon 2°/

0-nak megfelelő összeget, melyet Magyarország a határőrvidék provincializálása esetére igórt, s mely terhére a határőrvidék quotájakónt a közösügyi költségvetésbe felveendő lenne. Ezen ajánlatot a magyar kormány azon föltétellel fogadá el, hogy addig is, mig az egész határőrvidék polgárositása lehetséges lenne, minden lehető biztosítók nyujtassék az iránt, hogy a határőrvidék kormányzata a lehetőségig czólszerü ós takarékos is lesz. Ily biztosítékot pedig csak abban vélt találhatni, hogy az ottani pénzügyi kezelést azonnal, tehát a polgárositás előtt is átvehesse. A kormány ugy vélekedett, hogy ha ez megtörténik, s ha az egész határőrvidéknek polgárositása elvileg már most kimondatik, s előkészítése munkába vétetik, a magyar országgyűlés előzetesen is kész lesz elfogadni azon álláspontot, hogy a határőrvidéket ugy tekintse, mint a magyar koronának segélyre szoruló részét, melynek azon segélyt, ha szükségéről egyszer meggyőződött, kell, hogy meg is adja. A kivánt biztosítékok megadattak Ö Felségének folyó évi június 8-ik napján kelt legfelsőbb elhatározásával, a melylyel Ő cs. ós Apostoli királyi Felsége következő szabályokat és rendeleteket méltóztatott legkegyelmesebben jóváhagyni: A) Rendelet a két varasdi határőrezrednek a katonai kormányzatból a polgári kormányzat alá helyezése iránt. B) A zágrábi főhadparancsnokság újraszervezéséről. C) A péterváradi hadparancsnokság újjászervezéséről és Temesvárra áthelyezéséről D) Rendelet a határőrvidéken teljesítendő vódkötelezettségről. E) A vódrendszabályoknak a határőrvidéken leendő végrehajtása iránti határozatok. F) Törvény a határőrvidék egyes közigazgatási intézményeinek módosítása iránt. G) Törvény a határőrvidék városi és falusi községeinek szervezése iránt. H) Rendszabály a horvát-slavon határőrvidéki városok számára. I) Közsógszabályzat a határőrvidék faluközségei számára. K) Törvény a határőrvidéki lakosok által a határőrvidéken fekvő állami erdőkben gyakorolt faizási, legeltetési és más mellékhasználati jogoknak megváltására vonatkozó határozmányokról. L) Rendelet a határőrvidéki közigazgatási hatóságok szervezetének és a közigazgatás szervezetéről szóló szabályzatnak módosításáról. M) Szabályrendelet a határőrvidéki erdészeti személyzet szervezetének és az erdőszolgáiati szabályzatnak módosításáról. Ezen rendeletek és törvények értelmében, melyek hatálya az 1872. évi január hó 1-sejével veszi kezdetét, a polgárositás müve csak a két varasdi ezredre, Zengg és Belovár városra, Ivanic erődre ós Sissek községre nézve (jelenleg már Belovár vármegye) vétetik foganatba egész teljességében; mig a határőrvidék többi részeire nézve a polgárositás keresztülvitele iránt csak előkészítő intézkedések tétettek, főleg azáltal, hogy az illető anyaországok institutióiíól oly igen elütött intézmények, azokhoz lehetőleg közel vitettek, azokkal lehetőleg hasonlókká tétetvén. Épen azért habár ezen intézkedések a volt katonai kor-