Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1145. Pauliny Tóth Vilmos 8 rendbeli törvényjavaslata, Magyarország anyagi fejlődésének előmozditásáról
'*•"•.• 1145. SZÁM. 483 mint életképtelen lehetlenné válik. Az ennek következtében okozott számos vállalat sikertelenitése a vállalkozási szellemet a helyett hogy emelné, öli. S igy áll a vasutaknál is. — Hogy a vaspályák a forgalomra nézve általán és az ország belső fejlődésére különösen tényleg azzá legyenek, a mihez hasonlittatni szoktak, t. i. az egészséges test éltető ereivé, s ne fajuljanak annak beteges kinövéseivé : ugy a vasutaknak az ország szükségeinek megfelelőleg, a test ereiként kell vezettetniök, nemcsak, hanem ép cirkuláció által folyamatba tétetniök. A vaspályákon tehát az árszabálynak a szerint kell felállítva lennie, hogy általa ép nemzetgazdászati cirkuláció lehetővé tétessék és eszközöltessék. Mert ha ez egy vagy más részről létesítve nincs, ugy az egész feltét csupán egyoldalulag oldatott meg. Az ország érdekei ily esetben egyik vagy másik pénztársulat által spekulatióra zsákmányoltatnak ki. Az állam e felől még garantirozza saját érdekeinek ártó spekulatiónak a dividendát minden esetre, s magára terhet vállal, az állam érdekeinek megóvása nélkül. Nem csak az ország vasúti hálózatának kell nemzet- ós államgazdászati elvek alapján terveztetnie és létesíttetnie, kell, hogy a vaspályákon a forgalom s igy az árszabályzat is az állam részéről megfelelőleg szabályoztassék. S ez teljes mérvben Európa nyugatán megtörtónt — a gyakorlatban említett Belgiumban, Franczia- és Németországban. Itt mértföldenkónt teli vaggon takarmányoknál azon szállítmányi áruktól, melyek en mass szállíttatnak s szállittatásukhoz drága intézkedéseket nem igényelnek, u. m. gabona, kőszén, só, érez, mész stb. 1 mázsa után 4 /i 0 krnyi fillér tarifa határoztatott törvényszerűen. S ezen árszabály bevezetése után a forgalom várakozáson felül erősbült minden pályáján. Ez Magyarországon eddig elmulasztatott. S a mint Magyarországon egy rendszeres vasúti hálózat, mely a külfölddel való összeköttetésnek s a honi szükségeknek megfelelt volna, eddigelé hiányzott, ugy a jelenleg már is forgalomban lévő pályák a forgalom ezen igényének hasonlón nem felelnek meg. Itt, hogy csak egy példát felhozzak a kőszénnél lévő legalsóbb árszabály nem */ 10 kr. mázsánkónt ós 1 mórtföld után, mint a nyugaton, hanem gyakran 2 kron felül áll, tehát 5-ször oly drága mint nyugaton. A magyar észak 6 /io az-az 50 %-tel és a barcsi pályán 8 /io az-az 100 %-tel magasabb a legalsóbb árszabály még, mint Németországon, Belgium ós Francziaországban. Az állam-pályán ugyanaz 1 ós 7 / 10 ós 20 % ázsió, tehát 2 és */ioo kr., s ezen viszony áll a kereskedelem más jelentős czikkeinél is Az árszabály ezen egyetlen egy pontjából kiviláglik a magyar pályák árszabályozatának abnormitása, melyszerint azokon a forgalom az ország nemzetgazdászatának semmi esetre nem felel meg. Ezek után jogos és mólytányos, hogy Magyarország vasutai is törvényszerűen megállapított árszabályzatot nyerjenek. A nyugati forgalomban érvényre jutott elv, Magyarországon is honosittassók, s mindazon czikkek, melyek a német-, belga-, franczia pályákon a megfelelő fillér tarifa által szállíttatnak ugyanazon fillér % 0 krnyi árszabályzat törvényes megállapítása szerint szállíttassanak, hogy ama nagy tömeges forgalom nálunk Magyarországon is létesíttessék. Ez nem csak nemzetgazdászati igény, nehogy különben az ország vasúti hálózata «supán a vállalati társulatok üzórkedési tárgya lehessen, hanem ezt az államtól teljes kétségbe vonhatlan joggal követelhetni is, mert a vasutak legtöbbnyire még bizonyos előjogokkal ós kamatbiztositókokkal az egyesek tulajdona ellenében s az adózók költségére engedélyeztettek. Természetes, hogy a vasútnak az ország érdekeivel s szükség esetén a kamatbiztositókokra adózók érdekeivel minden tekintetben számot vessen, a kereskedelmi ministert feli kell hatalmazni, hogy az árszabályokat vizsgálja, s hogy az egész országban a nyugatnak már is érvényesített árszabályait lehetőleg egyenlően felállítsa. Nóvszerint be kell hoznia az s /i 0 krnyi árszabályt Magyarországon is, teli vaggon rakmányoknál mindazon szállítmányi árukra, melyek Német-Franczi aországon ós Belgiumban az ennek megfelelő fillértarifa szerint szállíttatnak. S egyátalán a szállítmányi módozatok Magyarország vasutain Németországban ós Belgiumban divókkal egyenlősitendők. I. Magyarország sókérdése. A) Az ember használatára szolgáló só. Tudni való dolog, hogy a sóra mórt adó egyike a legigazságtalanabbul felosztott adóknak s hogy e mellett ez oly jövedelmi forrás, mely következményeiben az államot magát legérzékenyebben érinti. A KÍS>VH. USLOUÁSY. 1869/72. xi. 55