Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.
Irományszámok - 1869-1145. Pauliny Tóth Vilmos 8 rendbeli törvényjavaslata, Magyarország anyagi fejlődésének előmozditásáról
432 1145. SZÁM. kultur tényezővé emelkedett. S hogy Magyarország csakhamar ily hátaim *s kultur tényezői állásra emelkedhetik, bizonyítják azon számos iparelemek, melyek kezdettől iparéletót fejleszteni indultak. Ezeu itt jelzett nemzetgazdászati és állampolitikai magas czélok elérésére mulhatlannak tűnik elő, ha tervezetben előre bocsátott három világpályával azonosan: a kiev-szepes-garanvölgy pozsony-bócs-párisi pálya kiépittetése, valamit odessa-miskolcz-jolsva-körinöcz-szakolcza-brünn- belgaországi vonalon létesítendő vasúti összeköttetés. II. rész. Jelen törvényjavaslatban tervezett öt főforgalmi pály* Magyarországra nézve átalánosságban, mint állam- « nemzettgazdá; zati szükség jelentkezik. Ezen öt főpálya Magyarországnak nemzetgazdászati vasút hálózatát létesítik. E törvényjavaslatban jelzett öt főpálya jelentősége még koránt sincs kimerítve világforgalmi rendeltetésének s a haza kétszeres emelésének jelzésével. Mindegyike nemcsak a nagy nemzetközi forgalom pályája, hanem a szó nemesebb értelmében Magyarországnak fővasutja; az országon átvonul egyik határától a másikig, felfolgja a magyar korona tartományai eddigi vasutainak tömkelegét s egységes nemzetgazdászati czól felé vezeti. Megállapítja rendszerét az állam belszüksógeinek s annak külfölddel való összeköttetésének megfelelő közlekedési hálózatát, melyben mindegyike alapként jelentkezik. S összességükben véve ez öt főpálya az ország belső fejlesztésére Magyarországnak európai állami létet biztosit. Ez öt pálya létesítésének alapján a minden államban legjelentösb nemzetgazdászati kérdések, ugyanis: a sókérdés, a kőszónkórdés, a vaskórdés és a tengerészeti kérdés — alapos megoldása lehetővé tétetik. E négy kérdésnek megoldása által Magyarországnak, azaz a magyar korona tartományainak ép anyagi fejlődésére megkívántató alapját megveti. Magyarország materiális fejlődésének mezőgazdasági, ipar és kereskedelmi feltóteleit adja meg, melyeknek Európa nyugatának virágzó tartományai sikeresen megfelelt. S ez alap megvetése által az öt pályának viláiíforgalmi állása másodrendű jelentőségre szorittatik. E világforgalmi állása ez öt pályának máris jeleztetett. Nem kevésbé szembeötlőnek bizonyult, hogy Magyarország államérdekei egységes eszméjén alapuló ezen vasúti hálózat, a tervezetbe hozott főpálya mindegyike által, mily hatékonyan központosul. Ama állam politikai ós nemzetgazdászati kérdése megoldásának fejtegetése marad tehát hátra, mely megoldás által a hazai materiális érdekek egyöntetűsége eszközöltetik ugy, hogy a Szent István korona-tartományainak egyész materiális fejlődése természetes egységet képezend. A materiális érdekek ezen azonossága s a fejlődós egységes törekvése által Magyarország egészen más ós biztosabb bázist nyer létében és fennállásában, mint az ingadozó, magát túlélt történeti sorozat. S ezek folytán csupán e kor színvonalán álló igazságos szellemi törvényhozástól fog függeni Sz. István koronája tartományai ós népei érdekeinek ezen azonosságát állampolitikai ós nemzeti terén is életbe szólítani ós hazának fényes ós biztos jövőjót megalapítani. Ezen négy nemzetgazdászati kérdés közelebbi fejtegetésének, melyek Magyarország tartományainak egész materiális életét egy érverésbe tömörítenék, a vasutaknál nélkülözhetlennek bizonyuló árszabályozás bocsátandó előre. A vasutakon szükséges árszabályozás. Nemzetgazdászati kérdések megoldása félszeg rendszabályokkal ép oly hátrányos az anyagi haladés terén, mint a politikában. Ily rendszabályok pénz- és idővesztegetésnek tűnnek elő. Az ügynek többet ártanak s a czól nem éretik el. — A régi baj nem mellőztetik, sőt továbbharapódzik s észszeres újítás,