Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1118. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1872-ik évi államköltségvetés tárgyában

222 1118. SZÁM, vett; a valóságban azonban nagyobb volt ennél, ha mind az, a mint kell, hiánynak ismertetik el, a mivel egy évnek valóságos kiadásai, ugyanazon évnek valóságos jövedelmét meghaladják, mert az emiitett éveknek mindegyikében az 1867-ik évet megelőző időkből eredett, úgynevezett közös activakból, a magyar kormány által az 1867-ik év végével átvett sok millió forintnyi adó ós bérleti hátralékokból, az állam ingó és ingatlan javainak eladásából, és a vasúti kölcsönből az állami kiadásoknak fedezésére nagy összegek vétettek fel az előirányzatba, melyek részint a ministerium által hivatalba lépésének idején kezelése alá átvett állami vagyonnak fogyasztásából, részint a felvett kölcsönből eredvén, az illető évekre eső valóságos állami jövedelemnek nem tekinthetők; és helyes számítás szerint az előirányzott hiányhoz hozzá számitandók, mert ha felhasználására készen nem állottak volna, az azokból befolyt összegek kölcsönnel vagy más pénzügyi müvelettel lettek volna szintén ugy pótolandók, mint pótoltatott azon hiány, mely előirányozva volt. Hogy ez igy van, ezt leginkább bizonyitja az 1872-ik évi költségvetés, a melyben nagy részben épen azért, mert a régi adó ós bérleti hátralékok az állam-értókpapirokból álló vagyonának nagy része, nagyobb része a közös activáknak, s a vasúti kölcsönből befolyt összegeknek már elfogytak; ós igy a hiány palástolására többé nem szolgálhatnak, 52.590,883 frt. deficit van előirányozva, mely a pénzügyi bizottság törlései által a törvényhozás jövendő elhatározásáról még függőben levő vasúti építkezések 'olytán kilátásba helyezett költségek hozzászámitásával, de 3.512,705 írtnak, a közös activák közül fedezetül újból lett felvételével csak 42,244.380 frtra szállíttatott le: mind a mellett, hogy az úgynevezett közös activákból, s az állam ingó és ingatlan javainak eladásából az összesítés rendkívüli bevételeinek 1., 6., 7. és 8. czime alatt 6.991,823 frt erejéig befolyandó, ós a vasúti sorsolási ós gömöri kölcsönökből az összesítés rendkívüli bevételeinek IV. fejezetének 2., 3. és 5. czimei szerint befolyt 20.721,448 forintnyi összegek az állami-kiadások ellensúlyozására fedezetül az előirányzatba ezen évben is már előre szintén felvétettek. Ha pénzügyünk jelen szomorú állásának okait keressük, első sorban az 1867. évben felvállalt terheknek nagyságát s azon közjogi akadályokat kellene említenünk, melyek az országot legfontosabb államügyeinek önálló kezelésében gátolják: de készakarva hallgatással mellőzük ezeket; mert közönségesen tudva vannak különben is, és rögtön ugy sem szüntethetők meg: említenünk kellene a honvédség fenntartásának, fejlesztésének nagy költségét, s a terheket, melyeket Horváth-Slavonországért, Fiumeért s a határőrvidékért viselünk : helyzetünkben azonban mindezen költségek elkerülhetetlenek lóvén, czólszerübbnek, gyakorlatiabbnak véltünk pénzügyünk jelen súlyos helyzetének inkább némely oly okait emelni ki, melyeknek elhárítása részben legaláéb hatalmunkban van. Igaz, hogy nagy része azon kiadásoknak, melyek a feljebb említett hiányokat okozták, beruházásokra fordíttatott; igaz, hogy oly beruházásokat, melyek a reájuk fordított összegeket gyümölcsözósükben közvetlenül vagy közvetve megtérítik, móltányos kamatra kölcsön vett pénzzel is eszközölni, átalában helytelen gazdálkodásnak nem nevezhető, s ugy szellemi, mind anyagi téren századokig a legmostohább kezelés alatt állott hazánknak, állami háztartása minden ágaiban, tetemes beruházásokra csakugyan nagy szüksége van. De bizonyos az is, hogy nagy része azon kiadásoknak, melyek az érintett hiányokat okozták, egészen meddő, vagy csak későn gyümölcsöző czólokra, vagy oly beruházásokra fordíttatott, melyek a hozzájuk csatolt várakozásnak nem feleltek meg, sőt évenként ujabb ós ujabb, s annál terhesebb kiadásokat igényelnek; mert ezen ujabb kiadások is szintén ugy, mint az e czólokra kezdetben befektetett összegek, csak súlyos kamat mellett felvett kölcsönpénzekkel vagy az állam vagyonának fogyasztásával fedezhetők. Bizonyos továbbá, hogy a legczólszerübb beruházások is rögtön rendszerint nem jövedelmeznek, és igy a létesítésükre terhes kamattal felvett kölcsönök addig, míg az illető beruházásoknak kellő jövedelmezóse megnyílik, súlyosan terhelik az állam háztartását, s ez okból, valamint a magán-háztartásban, ugy az államóban is nemcsak a közvetlenül nem gyümölcsöző, hanem magukra a közvetlenül gyümölcsöz©' beruházásokra nézve is, a rendelkezésre álló anyagi és szellemi tőkéhez arányban levő bizonyos mértéket, ós sorrendet kell tartanunk, ha nem akarjuk, hogy háztartásunk azon idő alatt, míg a tett beruházásoknak reménylett sikere bekövetkezik, a felvett adósságok kamataiaak ós törlesztésének súlya alatt összeroskadjon.