Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1118. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1872-ik évi államköltségvetés tárgyában

1118. SZÁM. 223 Hogy e javításokban és beruházásokban a kellő mérték és sorrend meg nem tartatott, hogy több tétetett e részben annál, a mit az országnak pénzereje megbír, ez egyik oka országos pénzügyünk jelen súlyos helyzetének. Mentségünkre szolgál, hogy minden oldalról temérdek a hiány, mely javítást, nyomasztó a szükség, mely kielégítést igényel; de nem lehet tagadni, hogy a mennyiben e tekintetben mind e mellett téves eljárás követtetett, ennek oka első sorban a ministeriumra háramlik, mely leginkább van azon helyzetben, hogy az országnak anyád állapotát, tehetségét a rideg valóság szerint felismerje, a melynek főfeladata épen az, hogy a törvényhozásnak az állami-háztartás kormányzatában vezére legyen, s a mely mind e mellett csaknem kizárólag maga kezdeményezett minden akár beruházási, akár egyéb kiadást, mely kormányra lépése óta tétetett; minden beszámítás alól azonban e tekintetben, sem a pénzügyi bizottság sem a képviselőház szintén fel nem menthetők; mert a pénzügyi bizottság csak egy izben, 1868-ban mérlegelte az állami kiadásokat kellő szigorral az állam bevételeihez, a képviselőház pedig a pénzügyi bizottságnak ezen eljárását nemcsak nem méltányolta, hanem saját initiativájából rnsga is ismételve indítványozott ós határozott el tetemes kiadásokat az állam pénztárának terhére. A másik oka országos pénzügyünk jelen súlyos helyzetének, hogy a ministerium kellő gazdálkodási és takarókossági hajlammal nem bír. : Mindegyik minister gondosan fordítja figyelmét mindazokra, a miket tárczája szempontjából az ország közérdekeinek előmozdítására teendőknek vél. B szempontból javaslatba teszi ai alája rendelt központi ós egyéb hivatalos személyzet számának, fizetésének öregbitésót, uj tiszti állomásoknak, testületeknek, törvényszékeknek, bíróságoknak, tudományos, technikai, gazdasági s más tanintézeteknek felállítását, kiegészítését, a fennállóknak ujabb rendezését, utak, épületek, részben monumentális épületek, vasutak, csatornák építését, a nélkül, hogy egyszersmind figyelembe venné, hogy mi az, a mit ezen magukban czólszerü, hasznos, sőt gyakran szükséges javításoknak és beruházásoknak költségeiből az állam pénztára saját erejéből, vagy legalább túlterheltetése nélkül megbir. Innét van egy részben, miként a •/. alatt ide csatolt táblázatok: is számos példával felvilágosítják, hogy nemcsak minden ministeriumnak, hanem csekély kivétellel a ministeriumok alá rendelt egyes közegeknek is kiadásai évenként s gyakran jelentékenyen öregbednek, ós ritkán fordul elő, még az alsóbb közegek költségvetései között is olyan, mely az előző évinek keretében maradna, vagy épen megtakarítást mutatna fel. Igaz, hogy ennek oka egy részben nemzetgazdaságunknak f jlődósóben, közigazgatásunknak állami háztartásunk kezelésének munkába vett tökéletesbitésébon rejlik, de ez nem zárja ki azt,. hogy mindemellett a czólszerszerü, sőt szükséges javításokban is az ország pónzerejéhez mórt fokozatos haladás követtessék : nem zárja ki, hogy a ministeriumok által alárendelt közegeiknek költségvetései szigorúan ellenőriztessenek, indokolatlan követeléseik visszautasitassanak. Ezen ellenőrzést sem a pénzügyi bizottság, sem az országgyűlés kellően nem gyakorolhatják; mert a különböző helyi ós hivatalos viszonyoknak részletes ismeretével nem bírnak : ezt czólszerüen, ós sikeresen csak a ministerium teheti, mely az e végre szükséges orgánumokkal bir, és a közigatásnak minden szálait kezeiben összpontosítva tartja; s meg vagyunk győződve, hogy ha a ministeriumok egyrészről saját tervezéseikben mindig szemeik előtt tartják az ország pénztárának kimélóst igénylő helyzetét, másrészről* szigorú ellenőrködést gyakorolnak ugy a központi igazgatás személyzete, mint más alárendelt közegek számára megkívántató költségek mértéke, ós hová fordítása felett; megtörténik a mi szükséges, hogy a közigazgatásnak minden ugy felsőbb, mint alsóbb közegei át legyenek hatva az állam érdeke által követett szigorú takarókosság szükségének érzetétől: s a nagy közönség maga is, mely napról napra mindinkább hozzá szokik ahhoz, hogy az államtól várva mindent, saját erejéből semmit ne tegyen, mérsékelje az állam pénztára irányában, annak erején túl fokozott követeléseit; s csak igy lesz elérhető., hogy a közigazgatási költségeknek eddig évről évre folytonosan tapasztalható öregbedáse a közigazgatás hátránya nélkül meg fog gátoltathatni,