Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről

178 1114. SZÁM. Mint az idézett szakaszokból kitűnik, a kerületi elöljáróságok főképen végrehajtással foglalkoznak, és mint ilyenek a tanácsnak vannak alárendelve, különben jogukban áll a kerületet érdeklő ügyekben önálló javaslatokat is terjeszteni elő a tanács utján a közgyűlésnek, miáltal minden városrósz jogosult érdekeinek figyelembevétele és előmozdítása várható. A kerületi elöljáróságokról szóló utolsó 71. §-ban szükséges volt meghatározni, hogy azok a tanácson kivül semmi más hatósággal nem érintkezhetnek, nehogy bármikor és bármely esetbon a végre­hajtó hatalom kezelésével törvény által megbízott közeg a tanács mellőztessék, ós a törvény által kitűzött hatáskörök szem elől tévesztése a fővárosi ügykezelésben zavart ós bonyadalmakat idézzen elő. Az 1871. XVIII. t. ez. VIII. fejezetének, mennyiben az a községi háztartásra, a számadási ügyvitelére, továbbá a jótékonysági és szegónyügy ellátására vonatkozik, a fővárosra is kiterjesztése a 72. §-ban azon oknál fogva tartatott kimondandónak, mert az idézett törvény eme fejezetének emiitett szakaszai azok közül valók, melyeknek az önálló hatósággal felruházott városokra is alkalmazása iránt külön törvény­javaslat fog az országgyűlés elő terjesztetni. Ugyanazon indokok, melyek az idézett törvény eme részének az önálló hatóságu városokra alkal­mazása mellett szóknak, még inkább érvényesíthetők a főváros hasonlithatlanul terjedtebb gazdászati ós jótékonysági teendőinek czólszerü berendezése érdekében. Ezen minden tekintetben czélszerü rendelkezé­seknek a fővárosi községre is kiterjesztését, tehát ennek rendezéséről alkotandó törvény egyik szakaszában biztosítani kellett. A tisztviselők választásáról szóló VI. fejezet az 1870. XLII. t. ez. V. fejezetében foglaltaktól annyiban tér el, hogy e javaslat 74. §-a szerint az itt elősorolt tisztviselők, vagy is a szorosan vett tanács tagjainak megválasztását a bizottságra; a 75. §-ban elősorolt tanítói ós tanári, továbbá a számadási köte­lezettségben álló valamennyi tisztviselő és segédszemélyzet megválasztását pedig a tanácsra ruházza, holott az idézett törvény 65. §-ában a törvényhatósági joggal felruházott városokban a segéd- és kezelő-személyzet a bizottság által választandónak mondatik ki. Ezen osztályozás szükségessége mellett részint a főváros kivételes viszonyai, részint pedig a tör­vény külön rendelkezéseiből meríthető indokok szólanak. Az előbbiek sorában megemlítendő, mikóp a főváros összes tisztviselőinek ós rendszeresített alkal­mazásban levőknek száma a szegődvónyeiken kivül az 500-at is meghaladja: szaporodni fog ezentúl e szám kerületi elöljáróságok és tisztviselőknek szintén vagy 200-ra menendő személyzetével. Ha tehát mindezeknek megválasztása az időnkint fresedósbe jövő helyek betöltésével együtt a bizottságra ruháztatnék, nemcsak a közügyek ellátására szükséges időnek nagy része a minden alkalommal sürüen jelentkező s maguk részére pártokat alakítani törekvő folyamodók által vétetnek igénybe, hanem az illető állomások helyes betöltése is inkább kétségessé tétetnék, mi különösen a tanári és tanítói állomások, továbbá a pénzkezelő és számadással járó hivatalok betöltésénél komoly következményeket szülhetne. A midőn pedig a törvény az összes városi vagyon- 4s pénzkezelésre nézve a tanács tagjait egyenként és egyetemleg teszi felelőssé, mely felelősség az illetők összes vagyonára kiterjedő szavatossági kötelezettséggel jár, midé*n továbbá az összes végrehajtás a városi tanács tagjaira nehezedik, akkor a méltányosság azt követeli, hogy a tanácsnak azok megválasztásában, kiknek hivatalos működéséért felelőssé tétetik, szabad kéz engedtessék. A tanári ós tanitói állomásokért pályázók minősitvónyeinek megbírálására pedig sokkal alkalma­sabb egy kisebb a képzettség magasb fokán álló testület, mint a 400 főből álló bizottság, melynek jobb megyöződóse gyakran a tömegek félrevezetésének áldozatául esik. Különben e fejezetnél megemlítendő, mikóp ennek szövegezését ekópen maga a fővárosi enquete bizottság egyhangúlag javaslotta. Végre a törvényjavaslat 78. §-ára nézve meg kell jegyezni, mikóp a törvény 68. §-a, mely sze­rint a tisztújító szók tartamára a főispán jegyzőt és tiszti ügyészt helyettesit a fővárosi tisztválasztásnál mellőzendőnek, és e helyeit a törvényjavaslat ezen szakasza felveendőnek tartatott, mely először a törvény

Next

/
Thumbnails
Contents