Képviselőházi irományok, 1869. XI. kötet • 1081-1147. sz.

Irományszámok - 1869-1114. Törvényjavaslat Buda és Pest fő- és szabad királyi városok beligazgatási szervezéséről

1114. SZÁM. 179 azon kívánalmának, hogy a törvényhatóság a legszükségesebb közegeket egy perczig se nélkülözze, megfelel, másodszor pedig azon tapasztalt visszásságnak szegi útját, hogy tisztújítás megkezdésével a választás alá eső, állomásokon lévő tisztviselők lemondásaikat beadván, magukat mindaddig, mig ezen állomások újra be nem töltetnek, a hivatalos teendők további ellátásától is fólmentetteknek tekintik, mi által a közszolgálat érdeke nagy hátramaradást szenved. A vegyes ós átmeneti intézkedéseket tartalmazó VIII. fejezet 80. §-ában szükséges volt a törvényhatóságok szabályalkotási jogának helyrendőri ügyekben gyakorolhatását addig is, mig a fővárosnak az alkotandó törvény értelmében alakítása megtörténhetnék biztosítani, mi legczólszerübben egy közrendószeti küldöttség közös kirendelése által eszközölhető. Ugyan e fejezett 82. §-ában az 1870. XLII. t. ez. 91. §. rendelkezései részben változatlanul, részint pedig ezen törvényjavaslat értelmében módosított alakban foglaltatnak Kihagyatott az idézett törvény 91. §-ának d) pontja, mert a törvény 64. §-ában elősorolt határozmányok lényege már ezen törvényjavaslatban foglaltatik, ós mert a főváros összes belügyeire vonatkozó külön szerves előmunkálatok elkészítésétől, melyek huzamosb időt vennének igénybe, a fővárosi tőrvényhatóság szervezkedését függővé tenni nem lehet. Az utolsó szakaszok egyike (a 84) a fővároshoz csatolandó Ó-Buda mezőváros kebelében volt földesúri kötelékből fennmaradt viszonyok rendezéséről szól. Ó-Budának a fővárosokkal czólba vett egyesítésének egyik mellőzhetlen feltótele, hogy annak birtoklási, közös haszonélvezeti, s közjavadalmi viszonyai a fővárosok e nemű viszonyaival előzőleg egyenlőkké tótessenek és az alakítandó fővárosi törvényhatóság mindenkép egyenlően rendezett, vagy minden akadály nélkül reendezhető állapotokkal álljon szemközt. — Mivel pedig Ó-Budán az előbbi úrbéri telkek után a közlegelőből járó rósz még kihasítva ninesen, hanem ez a község ós államkincstár, mint volt földesúr, közös, de meg nem határozott arányú tulajdonát képezi; mivel továbbá a királyi kisebb haszonvételek Ó-Budán, jelesül az italmérés, vásárjavadalmi és malomjog, jelenleg is az államkincstár, mint volt földesúr tulajdonát képezik: Ó-Budát tehát ily állapotban a fővárosokkal összecsatolni nem lehet a nélkül, hogy a törvényhatóság jogai és hatásköre csorbulást ne szenvednének, ez oknál vétetett föl a vegyes intézkedések fejezetébe a 84. §. mely ezen viszonyok rendezését, és a fővárosiakkal ugyanazonositását czólozza. Ezen §. a közlegelőnek arányosítását, ha a barátságos egyezkedés nem sikerül, választott bíróság ítélete által rendeli eldöntetni, mert a rendes pernek hosszabb időig tartható lefolyásától a főváros megalakulását függővé tenni nem szükséges, de nem is tanácsos. Az utolsó előtti §-a a főváros területéhes csatolandó Margitszigetnek bizonyos föltótelekhez kötött községi adómentességét, valamint az e szigeten, mint magán birtokon gyakorolt királyi kisebb haszonvételek érintetlen hagyását mondja ki. Köztudomású dolog, hogy József főherczeg 0 császári királyi fensége a Margitsziget tulajdonosa, e szigetet nagy pónzáldozattal Buda-Pestnek oly közmulató helyóvó alakította át, minővel kevés város dicsekedhetik. Tudva levő dolog az is, hogy e sziget jövedelme nincs arányban annak órtókóvel ós a költséggel, mely annak szópitósére fordíttatott. De mindezekhez azon körülmóny járul, hogy valamint a fővárosok eddig sem vettek részt a sziget semmi néven nevezendő költségeiben, mert a partvódmüvek, az utak fenntartása, a kövezés, világítás, vizvezetók stb. nem a városok, hanem a tulajdonos költségén jöttek létre : ugy a sziget helyrajzi fekvésénél fogva mindaddig, mig jelen állapotában marad, ezután sem fog a fővárosnak ilynemű költségeket okozni. Minélfogva a Margitszigetnek városi pótlókkal megadóztatása mindaddig, mig e sziget jelen állapotában t. i. a főváros közmulató helye marad, minden jogos alapot nélkülöz. Megváltozik azonban a viszony, ha a sziget felosztva egyes parczellákban megszerzés utján, mások tulajdonába megyén át, ezeknek a város többi lakóihoz hasonló megadóztatása annyival is inkább rendén leend, mert mihelyt a szigeten egész ház-