Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1068. 1871-dik XXXIV. törvényczikk a magyar földhitelintézetről

1068. SZÁM. 299 tás, sem végrehajtás, sem bárminemű tilalom nem intézhető, s az intézet az általa engedélyezett kölcsönökre nézve birói vagy pénzügyi hatóságok tilalmát elfogadni nem tartozik. Magánfelek letéteményeire nézve a birói végrehajtásnak, vagy birói tilalomnak az intézet csak a letóteményről adott elismervónye vagy tóritvénye visszaszolgáltatása mellett köteles foganatot szerezni, de ezen esetben is az intézetnek, ha a letétemény birtokosa ellen követelése van, elsőbbségi s illetőleg önkielégitési joga azon letóteményre nézve csorbát nem szenvedhet, kivéve, ha egy harmadiknak a letótemónyre vonatkozó joga már korábban fennállott, s e jog az intézet előtt már a letótemónyezóskor világosan tudva volt. 20. §. Ha az intézet személyes adósa, vagy a jelzálogul lekötött jószág birtokosa ellen csőd nyittatik, az intézet tartozik ugyan követelését a hirdetményi határidő alatt a csődbíróságnál bejelenteni, azonban ezen bejelentés fölött a tárgyalás azonnal, jnég a hirdetményi határidő lefolyta, sőt a hitelezői választmány alakitása előtt is megtartandó, a csődperügyeiő erre nézve csak oda lévén utasítandó, hogy az illető bejelentett követelés iránt, a hitelezői választmányt, vagy, ha az megalakítva nem volna, a helyben lakó ismeretes hitelezelőket hallgassa meg. Az intézet követelésének valódisága felett haladéktalanul itólet hozandó, mely egyúttal az intézet zálogjoga felett is határoz. 21. §. A követelés valódisága iránti ítélet jogerőié emelkedése után, az intézet jogosítva van azonnal — be sem várva a betáblázott ós megítélt követelések feletti osztályozási ítéletet, — kérelmezni, hogy a jelzálogul lekötött jószág árverés alá bocsáttassák, a második árverésnél becsértéken alól is eladassák ós követelése a vételárból kifizettessék. Ha azonban a csődtárgyalás további folyama alatt kitűnnék, hogy az intézetnek járandóságán túlteljesittetett a fizetés, az intézet a fölvett fölösleget késedelmi kamatokkal együtt a csődtömegnek megtéríteni köteles. 22. §. Egyébiránt a csődtömegi gondnokság még a csőd tartama alatt is tartozik a rendes törlesztési és kamat járulékokat, a kötelezvényben kikötött határnapokra pontosan fizetni, minthogy különben a hitelintézet fel van jogosítva összes követelését a tőkével együtt a csőd alatti birtokból rövid szóbeli per utján követelni. 23. §. Az 1868. LIV» t. ez. 284. §-nak rendelkezése a jelen törvényben szabályozott eljárásnál nem alkalmazandó. 24. §. Az intézetnek mindennemű országos hatósággal folytatott levelezései s küldeményei, mind az átvételnél átalában, mind a föladásnál, ha az intézet pecsétjével s borítékon ezen megjegyzéssel „földhitelintézeti ügyben" el vannak látva: postadíj mentesek. 25. §. Az intézethez benyújtott mindennemű folyamodványok bólyegmentesek. Egyébiránt az intézet bólyegkötelezettsége az 1869. évi XVI. t. ez. 3-ik és 11-ik §§-ai által határoztatik meg. 26. §. Az intézet a záloglevelek ós jövedékjegyek kamatai után a jövedelmi adót nem vonja le. 27. §. Az intézet évi jövedelmeinek azon része, mely a tartalék-alap növelésére fordittatik, valamint jelenleg adómentes, ugy ezentúl is állandóan az marad, jövedelmi adót az intézet az 1868. évi XXVI. t. ez. 2-ik §. I. osztálya szerint csak azon összeg után tartozik fizetni, mely évenként az alapítók részére jár alapitványaik kamatai fejében. 38*