Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.

Irományszámok - 1869-1005. Törvényjavaslat a pestvárosi nagy körutról a 3. bárányutczai kiágazással és a közmunkák tanácsa által Buda Pesten létesitendő közlekedési utakon emelendő épitkezések adómentességéről

14 1005. SZÁM. nézetében találkozik a közmunkák tanácsa az egész város közvéleményével, mely annak létesítését melegen pártolja és azt mint hangosabban sürgeti. A fővárosi közmunkák tanácsa a fenti szempontokból kiindnlva, hosszas és alapos tanulmányozások után, megállapította e körút vonalát, ugy vezetvén azt, hogy egyfe.ől a fentelősorolt közegészségi, forgalmi és szabályozási szempontoknak megfeleljen, másfelől pedig lehetőleg a még épen nem, vagy csak csekély vészben beépített területek felhasználásával mentül jutányosabban legyen előállítható. Tekintve azonbban, hogy e munkának az egész vonalon egyszerre való keresztül vitele az ut 20 ölnyi szélessége és 2378 ölnyi hosszúságánál fogva mindamellett is ismét nagyobb összegeket venne azonnal igénybe, tekintve továbbá, hogy az építési kedvnek és tőkének amúgy is tág tér nyílik, a már megindított ujabb szabályozások folytán a fővárosi közmunkák tanácsának törekvése : megtenni ugyan a szükséges lépéseket, hogy a tervezett körút létrehozatala lehetetlenné ne váljék, de létesítését a lassú, de biztos fejlődésnek engedné át. Ez í'.zonban csak ugy történhetik meg, ha megakacia lyoztatik, hogy időközben annak utjáDan költséges épületek emelkedjenek. E végb 1 a fővárosi közmunkák tanácsa a vonal végleg-; s megállapításáig az e vidékbe eső telkekre nézve a hozzá beadott 16 db. épitési engedélyek kiadását függőben tartotta — ma már azonban, midőn a vonal a fővárosi közmunkák tanácsa által végleg meg van határozva, ezt tovább nem teheti, s a mennyiben egyik vagy másik telken az ópiikezést végleg betiltaná, köteles egyúttal a tulajdonos kívánatára azon telkekrt. a kisajátítási eljárást meginditaui. Ugy de az ebből eredő költségek fedezésére a közmunkák tanácsának semmi tőke rendelkezésre nem áll. A fővárosi közmunkák tanácsa tel át azon kényszer helyzetben van, hogy vagy ezen általa s a közvélemény által főszükségességünek isméit ut valaha létrehozásáról végkép letegyen —- vagy a magas kormányhoz forduljon, felkérve őt, eszközölné ki a 1 örvényhozásnál, hogy a legszükségesebb s nem halasztható kisajátításokra kellő összeget a fővárosi közmunkák tanácsa részére megadja. Teljes öntudatával bír a közmunkák tanácsa annak, hogy az egész ut létrehozására szükséges összegnek egyszerre való megszavazását, az országgyűléstől — a főváros érdekében már hozott áldozatok után nem kívánhatja és nem is várhatja, s bár meg van győződve, hogy ha az egész összeg magának az ut területének, mint az azt segélyező teleknek kibecsülésóre rendelkezésére bocsájtatnók, a több évek során keresztül vitt művelet által véglegomolyitásában az állam által nyújtott előleg megtérítése mellett, a fővárosi alap számára még előnyös eredményt mutathatna fel, mind az által, lemondván ezen biztos előnyről, csakis annyiban kívánja a törvényhozás segélyét igénybe venni, a mennyiben a lehető legkisebb összegnek lehető csekély évenkinti részletekben való megszavazása által mód uyujtatik neki arra, hogy ezen közszükségesíógü vonalat idővel elkészíthesse, esetről esetre megszerezhetvén azon telkeket, melyek tetemesebb építkezések folytán a későbbi kisajátítást tülköltsógessé tennék. Ily körülmények között kötelességének tartotta a fővárosi közmunkák tanácsa, azon módozatot keresni, mely által a fenntirt czél elérethessék. És ezt abban vélte megtalálni, ha valamennyi érdekelt fél, melyre nézve a szóban álló körútnak létesítése életkérdés, a költségek viseléséhez méltányos arányban hozzájárul. Első ezek között maga az állam, mely fővárosának a kereskedelmi, közforgalom, közegészség és szópószet szempontjából való fejlesztését annyira fontos államczélnak ismerte fel, hogy iránta külön törvényt alkotott az 1870. évi X-ik törvénycz'kkben. Nem kételkedünk tehát, hogy az ezen főközlekedési ut előállításánál nem fogja megtagadni tőlünk a szükséges erkölcsi és anyagi támogatást; mert hisszük sikertilt az előadottakban meggyőzőleg kifejteni, hogy ha elejtetik e körút keresztülvitelének lehetősége — minden a fenntirt czél létrehozására eddig hozott s ezután netalán hozandó áldozatok, csak hiányos és csonka eredményre vezetnének.