Képviselőházi irományok, 1869. X. kötet • 1000-1080. sz.
Irományszámok - 1869-1005. Törvényjavaslat a pestvárosi nagy körutról a 3. bárányutczai kiágazással és a közmunkák tanácsa által Buda Pesten létesitendő közlekedési utakon emelendő épitkezések adómentességéről
1005. SZÁM. 15 Ugy hisszük, azon kérelmünk is, hogy csak részben és csak a mennyiben épen elkerülhetetlen kivámmk az állampénztárra támaszkodni, kedvezőleg fog hatni a törvényhozásra. A törvényhozás részéről e hozzájárulásnak két irányban kell történnie. a) A kölcsönből az 1871. évre az úthoz szükségelt terület elkerülhetetlenné válandó kisajátításának költségeire, esetleg folyóvá teendő 600,000 írtnak végleges- ós az ut széltében fennmaradó, de önálló házépítésére elégtelen telekrészletek kisajátítására esetleg folyóvá teendő 300,000 írtnak kölcsönkap — való engedélyezése által, mely utóbbi összeg azonban, a mint az illető telekrészletek a szomszéd tulajdonosoknak eladatnának, kamatostul volna a közmunkák tar,ácsa által visszafizetendő, és b) közadózási tekintetben kivételes kedvezmények nyújtása által. Az európai fővárosok, igy legközelebb Bécsnek példája is tanúsítja, hogy minden ily nagyobb mérvű szabályozások és átalakítások alkalmával elkerülhetlen szükség volt rendkívüli eszközök ós kedvezmények által fokozni az építkezési kedvet; igy adatott Bécs városának a „Stadterweiterungsfond" telkein épülő házak számára harmincz évi teljes adómentesség ugy az állam, mint minden községi pótadóra nézve. S a törvényhozás ez intézkedését uj városrészek varázsszerü gyors emelkedése által fényes siker koronázta. Kevesebb ez, mit mi ezúttal kérünk. A teljes adómentességet nem hosszabb időtartamra (azaz 20 évre) kérjük e vonalra, mint azt a törvényhozás már a dunaparti házakra megadta — s a kiváltságos kedvezmény csakis abban álland, hogy a további tiz évre nem a házadó szerint számittassók az adó, de az épület tiszta jövedelmének 10%b&n állapíttassák meg. Ez már nem positiv áldozat az államkincstár részéről — inkább csak ideiglenes lemondás oly reménybeli adótárgyak jövedelméről, melyek legnagyobb mérvben épen ezen kedvezmény következtében állanak elő. A második érdekelt fél, melyre nézve a szóban álló körűt ló'esitése a kezdetben előadott indokoknál fogva életkérdés, kétségtelenül Pest városa. — * A város azonban jelen pénzügyi állapotánál fogva, habár a legnagyobb áldozatkészséget ós hajlamot tételezzük fel nála, nézetünk szerint a jelen költségekhez közvetlen positiv sególylyel nem járulhat, különben is, midőn majd az ut elkészítésére kerül a sor, a kövezefrakás, csatornázás, világítás, tisztántartás ós egyéb tetemes költségeknek viselése alól magát máifővárosi tekintélyénél fogva is kivonni bizonyára nem akarandja, de a közjó előmozdítására irányzott működésének feladása nem is akarhatja, Közvetve azonban tetemesen elősegítheti és bizonyára elő is segitendi ugyanazon módon, mint azt az állam részéről is kérjük, t. i. adózási kedvezmény nyújtása által, mely irányban Pest városát f. ó. január 12-én 79. sz. a. kelt átiratunkkal fel is szólítottuk, ós melyre nézve, tekintve épen az elérendő czóíoknak Pest városára vonatkozólag nagy horderejót ós fontosságát, a legkedvezőbb válasznak nézünk elébe. A harmadik érdekelt fél pedig azon ház- ós telektulajdonosok össze ssóge, kik a szóban álló körútra homlokzattal állandnak. Ezen házak ós telkek, melyek jelenleg rószint szűk és keskeny utczáktan állanak, részint üres kerteknek használt területeket képeznek, a szóban álló körút anuak' idejében leendő létesítése és megnyitása által a jöv ő Pestnek egyik legtágasabb, legszebb útjára, az országos kereskedés ós forgalom főeróre nyilván, oly readkiviili nyereség és evvel kapcsolatban oly nagy áremelkedésben részesülendnek, miszerint nemcsak m4itányos, de jogos is, hogy azon költségeknek legalább egy negyedrészt viseljék, melyek a nekik nyújtandó előnyök előállítására szükségesek. Ezen igy a birtokosokra rótt terhet, melynek kivetési módozatai megállapítására nézve a kezdeményezés a városi hatóságnak volna nézetünk szerint fentartandó, teljesen ellensúlyozzák a fentebb kifejtett adómentességi kedvezmények s azon körülmény, hogy igy telkeik birtokában maradhatnak s azok nagyobbodott értékének teljes kiaknázását maguk gyakorolhatják, s az egész telek csak akkor fogván kisajátittatni, ha az ut lótesitéhez szükségelt terület után maradó telekrész önálló építkezésre többé nem alkalmas.
