Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.
Irományszámok - 1869-775. Törvényjavaslat az olasz királysággal 1869. évi február hó 27-én a közbüntettesek kölcsönös kiadása tárgyában kötött államszerződésről
775. SZÁM. 21 Nem lehet tagadni, miszerint az alkotmányos országok határozottan bizalmatlansággal viseltettek a kiadás iránt, valamint kótségbevonhatlan az is: hogy bizalmatlanságuk Európa egy részének viszonyaiban és az alkotmánynyal- nem biró országok kormányainak elveiben és eljárásában némi igazolást talált. Francziaország a júliusi monarchia alatt több izben nyilatkozott a kiadás ellen s tény az, hogy 1841. évben ezen ország csupán Spanyolországgal, Belgiummal, Sveiczczal és Sardiniával állott kiadási viszonyban. Angolország és az egyesült amerikai államok sokáig tartó idegenkedése a kiadás ellen ismeretes ; valamint kétségtelen az is, hogy épen azon időben, melyben a magyar büntető törvénykönyvi javaslat készült, a kiadási kérdés legélénkebben foglalkoztatta az államférfiakat s a tudósokat, a pártokat és az elmélet fórfiait. A legjelesebb tehetségek egyesülvén a kiadási rendszer tulterjedóse által előidézett visszaélések s különösen a münchengrázi szerződés, ós a német szövetség 1836. évi augusztus 18-án kelt határozatának roszalásában: az absolut „ki-nemadás 11 — viszhatásban a „megszoritlan kiadás" ellen — a szabadelvüsóg vezórtanává lett. A befolyásnak, melyet a férfiak, a kik e tant védelmezek, s a viszonyoknak, melyekből ez származott, tulajdonitható a vonzerő is, melyet ezen elv hazánk államférfiaira gyakorolt. Ezen egyébként jogosított, főleg pedig korszerű hatás emelte nálunk is közmeggyőződéssé az eszmét, melyet az emiitett javaslat 4. §-a kifejez. De épen azért, mert az elv, az akkori viszonyok szüleménye s úgy szólván politikái exigentiája volt: jogosult a föltevés, hogy ezek megváltoztával, az innen származó meggyőződós is módosult. Midőn az egész polgárosult világ az államczólok elérésének egyik tényezőjét, a helyesen körvonalozott kiadási szerződések létrehozásában ismeri fel: Magyarország nem szigetelen di el magát a szabad nemzeteknek átalános törekvéseitől, s czóljait nem keresendi oly eszméhez való ragaszkodásban, mely habár ezelőtt is főleg alkotmány-küzdelmeink idejében meg is felelt az ország lényeges szempontjának : ha már a vele összeütközésben levő érdekek túlsúlya által végkép meggyengítetett, sőt tarthatlanná vált. Az e tárgy körül bekövetkezett gyökeres nózetváltozást leginkább kitünteti Angolország és az észak-amerikai államok magatartása. Ezekről mondja a franczia igazságügyministernek 1841. évi sept. 5-ón kelt körirata : hogy „e két hatalom nem engedélyez kiadást." Egy év nem múlt még el e körrendelet kiadásától: s Angolország 1842. évi aug. 9-én az úgynevezett Ashburton treaty-t kötötte meg az észak-amerikai államokkal, melynek 10. czikke a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadását rendeli s ennek módját szabályozza; 1843. évi febr. 13-án Francziaországgal, 1862. april 12-én Dániával lépett kiadási egyezségre Angolország : mig végre az ily egyezségek általános szükségességéről meggyőződvén : azon akadályok elháritása végett, melyeket saját törvényei ós gyakorlata az ilynemű kötések létrehozatala elé görditenek, az 1868. márcz. 19-ón kinevezett parlamenti bizottság jelentése nyomán, 1870. évben törvényt hozott, melyben a királynő felhatalmaztatik: a törvény által kitűzött föltételek alatt a külföldi államokkal kiadási egyezségeket kötni anélkül, hogy ezen egyezségeket előzetesen a parliament elé kelljen terjeszteni, s activálásukat külön törvény — act of parliament — áltál eszközölni. Az észak-amerikai egyesült államok szintén elállottak a ki-nemadás rendszerétől ós az Angolországgal kötött fentebb érintett egyezségen kivül kiadási szerződésre léptek 1843. évi nov. 9-ón Francziaországgal; 1850. évi nov. 22-ón Sveiczczal; 1852. évi június 16-án Poroszországgal s több német állammal; 1856. évi decz. 5-én Ausztriával; sőt 1848. évi aug. 12-ón a congressus külön átalános törvényt hozott a kiadási szerződések mikénti végrehajtása tárgyában. Belgium sem maradt s nem maradhatott kizárva a mivelt nemzetek közössógóből, melyek a közönséges bűntetteseknek hazájuk illetékes bírósága leállittatása által, a személy ós vagyonbiztonságot bizonyos tekintetben a nemzetközi jog oltalma alá helyezik. Már az 1836. évi decz. 30-án hozott törvény által meghatározta Belgium a kiadás eseteit, összefüggésbe hozván e törvónyt saját alattvalóinak megbüntetésével azon büntetendő cselekmények miatt, melyeket azok külföldön követtek el. A kiadási törvény 1868.
