Képviselőházi irományok, 1869. VIII. kötet • 773-908. sz.
Irományszámok - 1869-775. Törvényjavaslat az olasz királysággal 1869. évi február hó 27-én a közbüntettesek kölcsönös kiadása tárgyában kötött államszerződésről
22 775. SZÁM. ápril 5-én hozott törvény által ujolag kiterjesztetett: s ez képezi az alapot, mely az ezen ország által kötött s kötendő számtalan kiadási szerződéseknél irányul szolgál. Francziaországnak nincs külön kiadási törvénye; de mig 1841-ben csak 3 állammal volt ily kiadási viszonyban ; ma 59 ily szerződése van érvényben; a mi világosan arra mutat: hogy az előbbi tartózkodás, a szükség által követelt ellenkező rendszernek engedett tért, s hogy ez utóbbi rendszer lett uralkodóvá. A mit a dolog természete, a mit az előrehaladott és a legszabadabb államok cselekménye mint követelményét az állami czóloknak, gyakorlatilag megállapított: azt a tudomány is mint elutasithatlan tant s a társas élet föltételét s az állam erkölcsiségének postulatumát sarkelvül tűzte ki. Vatel Wheaton, Martens Lewis, Mohi s számtalan nevezetes iró, habár a kiadás indoka ós határai tekintetében eltérnek egymástól; de azon tételre nézve, hogy az állam az ő területére menekült külföldi gonosztevőt, az illetékes külföldi bíróságnak tartozik kiadni : erre nézve nincs nézetkülönbség a tudósok között, a mint nincs véleménykülönbség a mivelt államok között. Figyelmet érdemel, a mit Hans a belga büntető törvénykönyv általános elveiről irt munkájában a bűntettesek kiadására nézve állit: „Ha a megsértett társadalomnak joga van a bűntettesek kiadatását kívánni : az állam, melynek területén azok tvrtózkodnak, köteles kiadatásukat eszközölni. És minthogy az államok tartoznak egymást a jogos czélok elérésében segélyezni : szükséges, hogy tiszteljék az igazság jogát és előzzék meg a bűntetteket, biztosítván azok megbüntetését. Azon gonosztevők büntetlenségének biztosítása, a kik hazájok büntető igazsága elől megfutamodtak a nemzetközt viszony megtámadása volna." A magyar kormány elfogadta ezen elvet, elfogadta ezt erkölcsi ós polgárosító béltartalmánál fogva, valamint gyakorlati hasznainál fogva; és elfogadta azért is : mert az államok általános rendszerét, képező szabály visszautasítását: a nemzetközi jog közösségéből való káros kilépésnek tekintette. A kormány bizton hiszi, miszerint eljárása a fölvilágosodott törvényhozás helyeslésével találkozik. Az egyezségek főelveit illetőleg : különösen azon közös intézkedések emeltetnek ki, melyektől a megállapított viszony jellegét nyeri, s melyek mindhárom szerződós irányának felismerésére szolgálnak. Ilyenek: I. Mindhárom egyezség alap-föltétéle : a viszonosság. Magyarország csak azt és annyit vállalt magára: amit és amennyit hasonló esetben a mi irányunkban a másik szerződő fél is teljesíteni tartozik. II. A kiadásnak csak az egyezség II. czikkében felszámított büntetendő cselekményekért van helye. E cselekmények, amint ez azok áttekintéséből kitűnik, természetüknél fogva a súlyosabb büntetendő cselekmények sorába tartoznak, s az úgynevezett „delicta jur.is gentium" fogalma alá esnek. Nem képzelhető müveit állam, mely az emiitett czikkben megjelölt cselekmények bármelyikét nem tekintené a jogrend súlyos megzavarásának s elkövetőjét criminalis büntetéssel nem rujtaná. A Svéd-Norvógországgal, valamint az Olaszországgal kötött szerződésben azonban még a büntetés minimuma is meg levén állapítva : a kiadás ezen országok részére csak akkor eszközöltetik, ha megjelölt büntetendő cselekmény nem követtetett el oly körülmények között, melyek következtében a tettes hazájának törvényei arra kisebb büntetést határoznak, mint a mely a kiadás feltételéül, az egyezségben kikötve van. III. Saját honosaikat az egyezségre lépett államok nem adják ki. IV. Politikai bűntettesek szintén nem adatnak ki. V. A közönséges bűntett vagy vétség miatt kiadott egyént nem szabad oly politikai bűntettért bűn vád alá vonni, vayy megbüntetni, a mélyet kiadatása előtti időben követett el, VI. A kiadás nem eszközöltetik addig, mig az, kinek kiadatása kívántatik, azon országban, a melyben tartózkodik : bűnvádi kereset vagy büntetés alatt áll.